Írásaimról
Néhány megjegyzés a műveimhez
Egy dal a Meghurcoltatásról
Ha elolvastad már a Meghurcoltatás c. novellámat, akkor most jöjjön ez a dal Bereczki Zoltán művész úrtól. Vetítsd rá kicsit az olvasottakra, ha esetleg megvan, akkor hallgasd meg! Félelmetes, mennyire egyezik a hangulat és a szöveg is, pedig komolyan nem befolyásolt az írásban, bár tény, hogy a Művészúr ihletett meg...
A törvény
Csak dőlj hanyatt
És meg se mozdulj
Hagyd hogy körülfonjon Téged
Az élmény mit csak
Tőle kapsz meg
Elvarázsol végleg
A füledbe súgja
Hogy mennyire jó így
Add át magad a kéjnek
Én tudom én láttam
Hát had mondjam el
Szavai mennyit érnek
Újra meg újra az égbe emel
Olyan szépet ígér
És Te mindent hiszel
De a lelked már fogoly
S az út végén
Nem vár csak pokol
Ez a törvény...
Úgy ölel és el nem enged
Ahogy újra átjár téged
Ha nincs veled úgy élni sem tudsz
A vérévé vált a véred
Újra meg újra az égbe emel
Olyan szépet ígér
És Te mindent hiszel
De a lelked már fogoly
S az út végén
Nem vár csak pokol
Ez a törvény...
Ne sírj most kérlek bújj hozzám
Itt semmi se fáj
Mindenkit elvarázsol a táj
Ugye hogy jó
Minden félelmünk elszállt
Itt baj nem érhet
Én semmit se kérek
Csak a lelked...
Ez hát a törvény
Elnyel az örvény....
A Pókasszony csókja
Ismertető a tudatlanoknak
"A történet egy dél-amerikai rezsim börtönében játszódik, ahol javarészt politikai foglyokat őriznek. Molina "kakukktojásnak" számít köztük, mivel nem politikai összeesküvéssel vádolják. Fura pasi, afféle csodabogár. Úgy tudja elviselni a raboskodást, hogy képzeletében filmet vetít magának. Egyetlen (filmes) látomástól retteg: a Pókasszonytól. Mert akit ez a vonzó, kedves tünemény megcsókol, az meghal. Amikor Molinát egy cellába rakják egy meggyőződéses forradalmárral, Valentinnal és a spicli szerepét bízzák rá. Ő azonban egyre jobban megkedveli a férfit. Beleszeret... Ezzel együtt dönteni kell: feladja őt vagy sem?"
Forrás: Port.hu
"A Tivoli Színház Pókasszonyának legnagyobb érdeme a fiatal Bereczky Zoltán játéka. "Második" Molinaként mindenkit lejátszik a színpadról. Huszonévesen alakítja a negyvenéves rabot, akit csapdába, pontosabban mosdóba csalt egy fiatalkorú, amiért most bűnhődnie kell. A börtönbeli megaláztatásokat Aurora és az anyja iránt érzett határtalan rajongása segít átvészelni. Bereczky érzékeny Molinája egyszerre megható és nevettető."
Forrás: Mancs, 2002. január 31. (kritika)
Zene.hu: A Pókasszony csókja - saját riportom. Fogadjátok szeretettel!
A karaktereimről
Ha olvasod a műveimet, ajánlom, hogy nézz bele ebbe a magyarázatba!
Számomra egy-egy karakter olyan, mint egy-egy színész, főként, ha az adott karakterről nem sokat tudunk. Ez annyit tesz, hogy az egyes karaktereket szeretem többféleképpen is bemutatni a legkülönbözőbb helyzetekben. Az alap jellemvonások általában megmaradnak, de rengeteg dolog változik. Pl. Perselus a Lupusban egy jólelkű, de a sötétséghez vonzódó figura, míg pl. a Meghurcoltatásban egy kegyetlen férfi. Ez úgy tűnik, sokakat megzavart.
Foly. köv.
|