Az alábbi értekezés a Harry Potter és a Félvér herceg spoilere! A könyv megjelenése után készült, a Halálos Ereklyék előtt. Aki látni kívánja, jelölje ki a fekete részt!

I trust Severus

By Einon Drakonas

Mardekáros vagyok. Vérbeli mardekáros, aki bízik Perselus Pitonban. Aki nem bízik, az elhiheti a látszatot. Elhiheti, hogy Perselus Piton egy gaz áruló, aki eljátszotta a világ egyik legnagyobb varázslójának bizalmát. Aki nem csak cserbenhagyta, de aljas módon hátba döfte. Bennem azonban ilyesmi egy percre sem merült fel, még abban a bizonyos, teljesen egyértelműnek tűnő (!) helyzetben sem.

Az agyam rögtön munkába kezdett. Tudtam, hogy a gyilkosság körülményeit kell megvizsgálnom. Olyanokra gondoltam, minthogy valamelyik fél nem önmaga volt. Akár a szó szoros értelmében, akár úgy, hogy befolyás alatt állt. Gondolok itt százfűlé-főzetre vagy Imperius átokra. Ilyesmire való utalásnak azonban nyomát sem leltem. Egyetlen megoldást láttam megfelelőnek, ha alaposan elolvasom ismét az 556. oldalt…

A Torony

Perselus beront a tetőre, ahol több halálfaló áll és Draco kivont pálcával. Az egyik halálfaló így szól hozzá:

- Van egy kis problémánk, Piton, a fiú úgy tűnik, nem képes…

… erre Dumbledore félbeszakítja őt, és lágyan megszólítja a Professzort:

- Perselus…

De mégis miért? Miért szólítaná meg? Nyilvánvaló, hogy valamit közölni akar Vele. Menjünk tovább!...

Harry alig hitte el, de Dumbledore hangja kérlelő volt. Könyörgő.

Perselus félrelökte az útból Malfoyt, nézte egy kicsit Dumbledore-t, majd szigorú arcán gyűlölet jelent meg.

 - Perselus… kérlek…

… szólt ismét az igazgató.

Perselus, kérlek? Mi az, hogy „Perselus, kérlek”? Dumbledore nem könyörögne az életéért. De miért is könyörögne, hiszen a helyzet nem vonja rögtön maga után, hogy Perselus meg akarná ölni? Draco az, aki ezt akarta tenni, akinek ezt meg kellett volna tennie! Akkor mit kér? Mit akar Perselustól? És Perselus arca miért fordult hirtelen gyűlöletbe?

Piton Dumbledore-ra szegezte pálcáját:

- Avada kedavra!

Nézzük meg a dolgot úgy, ahogy Harry látta:

Dumbledore kérlelte Perselust, hogy az segítsen neki. Piton azonban egy nyomorult halálfaló, aki látván, hogy Draco nem képes rá, elvégezte a piszkos munkát helyette.

Most pedig jöjjön egy mardekáros szemszög:

Dumbledore valamire kérte Perselust. Valamire, amit már előre megbeszéltek, hogyha a helyzet úgy adja, cselekedjen úgy. Perselus rájött, mit kell tennie. Hogy mit kér Tőle az igazgató. Azt, hogy megölje Őt. Hogy vessen véget az életének. Perselus szemében pedig azért lángolt fel a gyűlölet, mert nem bírta elhinni, hogy ezt tényleg meg kell tennie. De megtette, mert nem tehetett mást. Dumbledore erre kérte, hát, Ő teljesíti…

De vajon most érzett először gyűlölet, hogy Dumbledore ilyenre kéri? Most fordult csak ki először magából tudván, mit kell majd tennie? Nem…

Hagrid, a fültanú

Perselus és Dumbledore valamiért összevesztek. Mindezt Hagrid mesélte el Harry-nek a 380. oldalon. Egészen véletlenül lett fültanúja egy vitának, amely arról szólt, hogy van valami, amit a Professzor nem hajlandó megtenni többé, vagy tovább csinálni. Szó szerint idézve Hagridot: „Snape didn’ wan’ ter do it anymore.” Morgan Le Fay szerint itt az ’anymore’ inkább ’tovább’-ot jelent. De a lényeg ugyanaz marad: Perselus óckodik megtenni valamit. Nem hajlandó rá.

Hagrid még azt is meséli, hogy arra a bizonyos dologra, amelyre Perselus nem hajlandó, Ő áldását adja, beleegyezik. „…agreed ter do it.”

Tehát már régóta borzong a gondolattól, hogy ezt meg kell tennie…

De miért volt muszáj megölnie? Miért kellett valakinek mindenképp megtennie? És itt lép a képbe az Unbreakable Vow…

A Megszeghetetlen Eskü

A második fejezetben Perselus Pitont meglátogatja Narcissa Malfoy és Bellatrix Lestrange. Ez utóbbi többször is kifejezi, mennyire nem bízik meg a Professzorban. Faggatni is kezdi arról, hogyan tudott ennyi ideig inkognitóban maradni, és egyáltalán. Perselus brilliáns válaszokat ad, ám nem egy ezek közül egyszerű – hogy ilyen mugli módon fogalmazzak – rizsának tűnik. Pl. amikor arról beszél, miért akadályozta meg, hogy Voldemort megszerezze a Bölcsek kövét. Olyanokra hivatkozik, hogy gyengének tartotta hozzá a Nagyurat…

Ráadásul úgy tűnik, Perselus az egyik mondatánál nem tudja megfelelően kifejezni magát, ami nem jellemző rá és csakis a zavarodottság jele lehet. „Seemd to think it might, ah, bring about a relapse… tempt me into my old ways.” – Hoppá… Most figyeltem meg csak igazán ezt a mondatot… Perselus a ’relapse’ = ’visszaesés’ szót kicseréli ’tempt’ =’elcsábítás’ szóra. Hm… Tehát a halálfalók nem tudják, hogy Dumbledore tud Perselus egykori hűségéről a Nagyúrhoz. Hogy tudja, hogy régen az volt. A halálfalók tehát azt hiszik, hogy Perselus végig inkognitóban maradt… Igen, most néztem utána és Perselus nem azt mondja, hogy Dumbledore kihúzta Őt a csávából, csak azt, hogy Dumbledore szolgálatában állva nem kellett attól félnie, hogy az Azkabanba jut….. Ha ez ellen a gondolatsor ellen bárki fel tud hozni bármit, várom! Lehet, hogy tévedek, ennek ennél jobban még nem néztem utána. De menjünk tovább!

Perselus arról mesél, hogy Dumbledore egyre öregebb és gyengébb. Hogy a harc a Nagyúrral sok erőt kivett belőle.

…hogy ez miért fontos, arra még visszatérünk.

Narcissa rátér a lényegre. Arra, hogy Voldemort egy küldetéssel bízta meg Dracot, de megkérte Narcissát nyomatékosan, hogy ne mondja el a tervet senkinek. Perselus azt mondja, ha a Nagyúr így tartja jónak, és ezt parancsolja, Narcissa tényleg tartsa magában. Bellatrix erre még Perselusnál is határozottabban felszólal, hogy Narccissa fogja be a száját. Erre a Professzor felpattan, megbizonyosodik róla, hogy senki nem hallgatózik, és azt mondja, tud a tervről, Voldemort elmondta neki. Bellatrix ezen megrökönyödik.

…úgy tűnt tehát, Narcissa annak ellenére elmondja a tervet, hogy a Nagyúr megparancsolta, hogy hallgasson. Perselus már csak „hűséges-halálfaló” mi-voltja miatt is azt mondja neki: „A Nagyúr szava parancs!” Ha nem mondja ezt, úgy elárulja magát. De úgy gondolta, hogy az a dolog, amiért Narcissa megkereste Őt, fontosabb annál, mintsem hogy Perselus ezen szavai meggátolják a nőt. Azonban ekkor lépett be a társalgásba Bellatrix, aki úgy tűnt, semmiképpen nem hagyná, hogy Narcissa beszéljen. Perselus ezért azt hazudta, tud a tervről, és ha ügyes, kiszedheti azt a nőből. Rögtön kérdezgetni is kezdi arról, hogyan segíthetne és miben.

Perselus megígéri, hogy megvédi Dracot Narcissa akarata szerint. Azonban mikor a nő arra kéri, erre tegyen Megszeghetetlen Esküt, Perselus hitetlenül visszakérdez. Mire Bellatrix hőzöngeni kezd:

- Nem hallottad, Narcissa? Oh, igen, Ő megpróbálja, biztos… a szokásos üres szavak… ó, a Nagyúr oldalán, persze…

Perselus nézi még egy darabig Narcissát, majd így szól:

- Persze, megteszem, Narcissa!

Bellatrix szája tátva marad.

… Perselus tehát ígéretet hajlandó volt tenni egy olyan dologra, amiről nem tud semmit, azonban a Megszeghetetlen Eskübe, amelynek felbontása borzalmasan súlyos következményeket von maga után, már nem akart belemenni. Ám Bellatrix ismét hangot adott annak, hogy nem bízik Perselusban és félő volt, Narcissa is így fog majd tenni. A Professzor ekkor mondta azt hirtelen, hogy mégis belemegy. És mint látjuk, a hatás nem is maradt el, hiszen Bellatrixnak még a szívverése is megállt és már nem tudott semmit felhozni így Perselus ellen.

Bellatrix végzi el a varázslatot, amely az Eskü lényege. Narcissa 3 dologra esketi meg Perselust:

1. Ha Draco elvégzi a küldetést, Perselus ügyel rá.

2. Minden körülmények között megvédi Őt.

3. Ha Draco nem járna sikerrel, ha elbukna, végezze el a küldetést helyette…

Ezen utolsó eskü kezdeténél Perselus kissé visszahúzta a kezét, majd miután Narcissa végigmondta azt, Perselus csak egy kis idő után esküdött meg.

…az első két eskü, Perselus úgy ítélte meg, nem járhat bajjal. Azt, hogy megvédje Dracot, talán egyébként is megtette volna. Azonban a harmadik esküvése egy olyan dologra irányult, amiről mit sem tudott. A küldetés pedig bármi lehetett. Ám nem volt már visszaút. Belement…

A tanév közben tovább próbálkozott, hogy mindent megtudjon a küldetésről. Faggatta Dracot Slughorn karácsonyi partija után, azonban a fiú makacson ragaszkodott ahhoz, hogy a küldetését Ő maga végezze el és a tervét nem volt hajlandó megosztani Perselusszal. Azonban a Professzor ekkor már tisztában volt Vele, mi volt a küldetés és azt próbálta megfejteni, hogyan vehetné elejét annak, hogy Draco akár csak a közelébe kerüljön a megvalósításnak.

Végkövetkeztetés

Perselus mindenről beszámolt Dumbledore-nak, aki nyilván arra jutott, ha oda kerül a sor, inkább haljon meg Ő, mint a Professzor. Hiszen (és itt térek rá egy fentebb említett dologra) Ő már nemcsak, hogy öreg, de gyenge is. A fél karja oda. Nem tudna már olyan mértékben segíteni Harry-nek, a tudását pedig átadta. Mindent megmutatott neki Voldemortól. Elárulta neki, mi a módja a legyőzésének. Minden Harry kezében volt immár.

Azt pedig semmi képpen sem szabad szó nélkül hagyni, hogy így a jelen helyzetben Perselus Piton a legfőbb halálfaló, senki nem vonja kétségbe, hogy a Sötét oldalon áll. Több szemtanú előtt végzett a Roxfort igazgatójával, Voldemort egyik legfőbb ellenségével. Többé senki nem kérdőjelezheti meg, hova tartozik. Így teljesen beépült a halálfalók közé és bizonyosan a végkifejletnél ott lesz, hogy a jó oldalt szolgálja…

Apró észrevételek

- Morgan Le Fay felhívta a figyelmem egy igen érdekes dologra, mely szerint Ronék Felix Felicist használtak a döntő estén, Perselust mégsem tudták megállítani. Talán ez volt a szerencse?...

- Perselus a gyilkosság után, mikor Potter átkokat szór rá, így szól: „No Unforgivable Curses from you, Potter!” tehát „Tőled nem fogadok el Tiltott átkokat, Potter!” Ez pedig mi mást jelenthet, minthogy: Ezekért Azkabanba is csukhatnak, Te hülye, pedig még nagy szükségünk van rád!... – ezen idézetre Anne Little hívta fel a figyelmemet

- Ez utóbbi után Harry-t átok éri, de Piton hatástalanítja azt azzal a jelmondattal, hogy Potter a Nagyúrra tartozik…. Nah, persze.;o)

Megjegyzés: a cím idézet Remus J. Lupintól - Harry Potter and the Half-Blood Prince 311. oldal