Következő 5 cikk

Előző 5 cikk

A tünetei szűnnek majd		2009.09.22. 12:26
Ismét napok óta itthon vagyok. Persze teljesen más érzés ez egyedül, vagy a családdal, vagy NMkével. Ha Ők itt vannak, akkor jóval telítettebb az egész. Akkor nincs bennem a semmi kérdése. A semmi kérdése alatt azt értem, hogy: most tényleg semmit nem teszek? Ha egyedül vagyok itthon, ez merül fel bennem. Valahogy ilyenkor enyhe lelkiismeretfurdalást okoz, amikor csak a tv előtt ülök, vagy csak a Neten nézelődöm. Ha nem házimunkázom, vagy bevásárlok, vagy kreatívkodok, vagy kutyát sétáltatok, akkor elfog a mihasznaság érzése. Pedig furcsa mód az ember a négy fal között is ugyanannyi élményt bír átélni. Csak másként. Márpedig amennyire én beleélő vagyok és amennyire nagy filmimádó, ez egészen könnyen megy. Talán ezért nem is őrültem még bele. Talán ezért nem zavar veszettül ez az itthonlét. Egyedül csak a mozgás hiányzik, dehát azt is megoldom az említett Siriusszal való barangolással, vagy éppen itthoni edzéssel. De ez akkor sem ugyanaz, sajnos. Főleg ez az, amit érzek magamon. Ami rossz. Meg hát nem sok emberrel találkozom. De ezt szintén alig érzem, hiszen a Neten aztán nyüzsögnek a népek. És olykor jobb is csak azokkal összeakadni, akikkel akarok, akármennyire nem fejlesztő hatású, vagy nem lélekerősítő. Itt fekszenek körülöttem az állatkák. Vagyis csak Tybalt meg Sirius. Mercutio a nappaliban vernyákol. Ahogy szokott. Ilyenkor általában nem akar konkrétan semmit, inkább csak odafigyelésre szomjazik. És hát erre a vernyogásra nem is lehet nem odafigyelni. Holnap megyek a városba, és valszeg összeakadok akkor már Ennméjkével is. Hogy mit csinálunk majd, azt még nem tudom. Valószínűleg szokásosan flangálunk, beszélgetünk. Sosem volt szükség ennél többre. Tegnap éjjel volt Ámerikában House 6. évad kezdet. Úgyhogy ráállítottam az embereimet a duplarész beszerzésére. Szerintem vannak olyan őrültek, akik azonnal megszerezték, és azonnal neki is álltak lefordítani. Szóval elvileg mostanra már kell lennie feliratos verzsönnek. Reménykedünk.

A móka nem áll		2009.09.18. 09:36
A héten teljes punnyadás volt, tvzés, Phineas és Ferb meg Pokol konyhája fankodás, Sirius sétáltatás, ellevés. Múlt hétvégén meg voltam Ennméjkénél, aztán mentem haza Botond 1 éves szülinapi bulijára vasárnapra. Összegyűltek a Szabó-Fodor-Nagy népek, és finomakat ettünk, nagyokat ajándékoztunk, de legfőbbképpen gyönyörködtünk a kis csipszikben meg jól szórakoztunk velük. Ma is az egyik kis nyünyőre vigyázok. Anya dolgozdájában ülök éppen Andinál, 10re megyek majd Áronért. Egy órát leszek vele, míg Orsi Jákobkodik. És hozta a dínós könyvét is... Nekem annyi. Nade utána meg megyek majd a moziba be NMkével, hiszen Mozi Ünnep van, vagy mi a szösz. Meg ősz.

Elkerül az álom, fent vagy rég		2009.09.09. 14:34
A minap Rita kisassznál aludtam, akivel jó nagyokat beszélgettünk, meg minden. Utána meg együtt jöttem haza NMkével. És míg Ő másnap ment bulizni az unokatesóihoz, addig én meg ide a strandra járultam el, ahol valami Eon nap volt, és ahol Andi jósolt kártyából. Szerzett nekem is csuklózalagot, szóval bedzsaltam, körbenézelődtem, aztán odanyomultam a Piros sátorba a Bereczki és neje koncertre. Fél órás volt, de nagy felüdülést jelentett, mert irtóra régen voltam már bármi ilyenen. Jól esett. Az más kérdés, hogy szívesebben mennék csak sima Bereczki fellépésre mostmár végre. Aranyosak együtt, petrsze, és emberileg tökre kedvelem Szinetár Dórát, a művészetével sincsen gondom, csak éppen nem igazán ragad magával. Ez van. Különben itthon leledzem. A hangulatom még mindig nem túl fényes. Munkát keresek, élem netes életemet, családolok, végzem a napi teendőket. Na meg küzdök a kis Siriusszal, aki immáron helyből átugorja a kerítést, és oda szökik, ahová nem szégyell. Szóval próbálok majd többször elmenni vele sétálni, mert aszem, az hiányzik neki nagyon. Mostanában kevésszer vittük, a kis nyünyő meg világot szeretne látni. Ma öt után megébredtem reggel, mert Siriust bezártuk ugye magunkhoz éjszakára, de ki akart már menni, szóval néha megnyaldosta az arcomat, aztán nekiállt Tybaltot kergetni. Elvoltak. Én meg baromira nem bírtam aludni. Így hát először csak kiraktam megkötve a verandára, és próbáltam még azért szunyálni, de nem ment. Ezért hát megittam a reggeli tejeskávémat, magamra kaptam többek közt egy sálat meg kabátot meg ujjatlan, pórázfogás végett hordott kesztyűt, és a kuttyal nekivágtunk a korai utcáknak. Közben pedig hallgattam a Bumerángot. Kellemes volt. Rendszeresíteni kéne. Főleg, hogy itt az ősz, amit annyira szeretek.

Books tell you why		2009.09.02. 22:59
Itt a szeptember, amikor mindenki vagy iskolába megy, vagy melózik, ahogyan szokott. Nálam meg semmi. De rajta vagyok az ügyön, hogy ez változzon. Minden esetre fura így. 16 éve annak, hogy szeptemberben nem készültem a világon semmilyen tanintézménybe, ha az ovit nem számoljuk ugye... Na mindegy. Különben nem állok éppen a helyzet magaslatán most. Az idegességem már szinte minden napos. És hol nagyon előtör, hol lappang, de úgy általában feszít rendesen. Hagyjuk is. Azon kívül, hogy voltam NMnél, az elmúlt napok főleg azzal teltek, hogy segítettem apának a suliban a tankönyvek körül. Először is három raklapnyi kötetet szedtünk szét évfolyamokra, aztán elsején meg még ma is ezeket osztottuk szét a gyerkőcöknek. Nem volt egy kis meló. De élveztem. Aztán ma a munka után felmentem még Botiékhoz kicsit, azután pedig összefutottam Rita kisasszal egy röpke padonülés erejéig. Különben csodálom, hogy eddig még nem álmodtam könyvhalmokkal. Na de ami késik... És ha így folytatom, lassan a hajam is bevörösödik majd szerintem...

Untitled August Project		2009.08.26. 22:11
Tegnap volt a Mercutio és Tybalt cica meg Sirius kuty 1 éves szülinapja! Mindet jól összesimogattam meg szeretgettem, és mindnek énekeltem valami szépet. Hogy örültek-e neki, az már más kérdés. Na mindegy. Végre megnéztük anyával a Felolvasót! Na ez nem azért akkora dolog, mert már ennyire vártuk volna, hanem mert már régen megvan, de az asztali lejátszó nem játszotta le a filmet, a számítógépen nézésnek meg nem álltunk neki eddig, nade most megejtettük. Ahogyan a  Hősök 2. évadát és a House 5. évad második felét is benyeltük pár nap alatt és hát... huhh. Különben lenyomult hozzám megint a Námnácc, most egy napra jött, dehát tiszta jó volt.  És az Aranyos is leruccant még pár napra, miután jól elküldtük Szent Küldetésre a kavicsokat a várban, hogy ráakadjanak sárkányölő Szent Györgyre, akitől védelmet kértünk a fenevadaktól, akik a tüzijátékot lehelték az égre... A lényeg: csináltam nekik egy amolyan davincikódos-angyalokésdémonokos-nemzetaranyás verses térképet kulcsokkal és kódokkal, és mehettek, amerre láttak, és miután célba értek, elhelyezkedtünk a tüzijátékszemléléshez. Aztán ezek után indultunk haza Ennméjkével, akivel megszálltuk a vendégházikó tetejét. Ugyanis mi is segítünk ám az építkezésben, csavartuk be a csavarokat, hogy álljon a háztető. Jó, én csak adogattam őket. De mindegy, a lényeg, hogy serénykedtünk. Meg sokat fagylaltoltunk és bicikliztünk. Nehéz ez a gárdonyi élet...

Következő 5 cikk

Előző 5 cikk