Az a bizonyos m�snap pedig el is �rkezett, m�ghozz� el�g hamar. Ahogy kipattantam az �gyb�l, m�ris f�rd�nadr�got vettem. Perselus csak hever�szett tov�bb.

- J�ssz a partra? - k�rdeztem visszan�zve az ajt�b�l.

- �gy n�zek ki? - k�rdezett vissza kiss� elh�zva sz�j�t.

Az �g fel� n�zve megr�ztam a fejemet �s otthagytam. Magamhoz vettem egy narancsot �s ki�ltem a teraszra. Mik�zben a gy�m�lcs�t pucolgattam, az olykor a v�zb�l kibukkan� halakat figyeltem, �s a krist�lytiszta tenger hull�mz�s�t.

- Eddig jutott�l? - hallottam Perselus hangj�t a h�tam m�g�l.

�gy helyezkedtem, hogy l�ssam.

- Egyel�re igen. �s Te? M�gis �gy n�zt�l ki, mint aki j�n, csak �n nem vettem �szre? - k�rdeztem kedvesemt�l a naranccsal b�bel�dve.

- Nem b�rtam m�r fekve. - felelte �s eln�zett a messzes�gbe.

Eg�szen lassan m�rtem v�gig, mikor az utols� h�jdarabot is az asztalra tettem. Perselus feh�r b�re m�g az �rny�kban is vil�g�tott. Megfakult als�nadr�gja azonban szinte b�rmilyen k�rnyezetben jelent�ktelennek t�nt volna.

- A sz�leid hol vannak? - k�rdezte karba t�ve kez�t.

- Szerintem elmentek v�s�rolni. Majd j�nnek… - feleltem, majd elkezdtem eszegetni a narancsot. - K�rsz?

Kedvesem csak megr�zta fej�t, majd ism�t eln�zett.

- J�l van. Ha m�gis szeretn�l enni, ott vannak a t�lban. - mutattam az eb�dl�asztal fel�.

N�h�ny percig csak n�m�n figyelt�k a messzes�get. �n a karossz�kben �ltem, Perselus pedig mellettem �lldog�lt. Olykor felemeltem r� tekintetem. Im�dtam a profilj�t n�zni. Ilyenkor mindig az j�rt a fejemben, hogy sz�vesen lerajzoln�m. Persze, ehhez nem �rtott volna n�mi tehets�g.

- Most jut eszembe! Van fagyi a szekr�nyben! - pattantam fel a sz�kb�l, miut�n lenyeltem az utols� falatot is.

- Ha �hes vagy, ehetn�l valami norm�lisat. - fordult ut�nam Perselus.

- Nem vagyok �hes… Te milyet k�rsz? - nyitottam ki a szekr�nyt, amelyb�l j�ghideg leveg� csapott az arcomba.

- Nem k�rek. - l�pett beljebb kedvesem.

- Biztosan? Van s�t�t�k�s, van �fony�s, van m�zes, van vegyes gy�m�lcs�s, van csokis…

- Nem k�rek, Remus. - adott nyomat�kot kijelent�s�nek nevem kiejt�s�vel.

- Ahogy gondolod. Pedig nagyon finomak. - vontam meg a v�llamat, mik�zben szedtem magamnak egy nagy adagot a csokisb�l. - Nem veszel f�rd�nadr�got?

- Ami elveszti a funkci�j�t, amint r�m ker�l? - emelte meg szem�ld�k�t.

- Nem k�ne, hogy �gy legyen. - r�ztam meg a fejemet �s lenyaltam a kanalat, amivel szedtem, majd visszatettem a dobozt a szekr�nybe.

- Felveszem, de nem megyek ki a napra! - jelentette ki kedvesem hat�rozottan.

- Akkor hogy jutsz el az �rny�kig? - tettem sz�t kezeimet, az egyikkel a t�lamat tartottam.

Perselus k�rd�semre csak egy fintorral v�laszolt, majd elindult a f�rd�nadr�gj��rt.

�rtam egy kis �zenetet any��knak, ha id� k�zben haza�rn�nek, majd magamhoz vettem a m�r tegnap is haszn�lt pokr�cot �s elindultam kifel�. Nemsok�ra csatlakozott hozz�m kedvesem is.

- Most menj�nk kicsit messzebb! - sz�ltam neki h�tra �s ballagtam tov�bb elhagyva tegnapi hely�nket. Olyan t�vols�gba mentem, ahonnan m�r alig l�tszott a h�z a sok f�t�l.

Kedvesem kivette a kezemb�l a pokr�cot �s leter�tette a f�ldre, majd mindketten le�lt�nk.

- Ma sem j�ssz be? - k�rdeztem oldalra n�zve Perselusra.

- Nem hiszem. - felelte a t�jat k�mlelve.

- Be akarsz egy�ltal�n j�nni valamikor? - hangom csak �rdekl�d� volt, nem szemreh�ny�.

- Megl�tom m�g. - felelte nyugodtan, majd hanyattfek�dt �s felk�ny�k�lt k�toldalt. �gy n�zel�d�tt tov�bb.

- K�stold m�r meg, nagyon finom! - ny�jtottam fel� a kanalat.

- Nem! - emelte r�m tekintet�t.

- Csak k�stold meg! - toltam k�zelebb a kanalat.

- Nem! - ism�telte nyomat�kosan.

- Ugyan, Perselus… Ne legy�l gyerekes! - emeltem m�g k�zelebb a kanalat kedvesem sz�j�hoz. Ekkor azonban egy kev�s fagylalt a mellkas�ra cs�ppent. - Hopsz…

Nem sz�lt semmit, csak felvont szem�ld�kkel n�zett a cs�ppre, majd eg�szen lassan fel r�m. Tekintete mindent el�rult: �gyes vagy, Remus, gratul�lok!

Ez a bizonyos tekintet azonban egy szempillant�s alatt megv�ltozott, ahogy lehajoltam �s lenyaltam kedvesem mellkas�r�l az odacs�ppentett csokifagylaltot, majd felmosolyogtam r�. Megragadta a tark�mat �s szenved�lyesen megcs�kolt. Hossz� pillanatok m�lva engedett el �s m�lyen a szemembe n�zve sz�lt:

- T�nyleg finom.

�n csak sz�lesen elmosolyodtam, lenyaltam az eddig magamt�l eltartott, m�g csokis kanalat, a pokr�cra ejtettem, �s imm�ron mindk�t kezemmel kedvesemet simogattam, mik�zben ajkaink ism�t �ssze�rtek. Perselus m�r nem t�maszkodott a karjain, hanyatt fek�dt, kezeivel a hajamba t�rt, �n pedig f�l� hajolva cs�koltam.

Kedvesen szuszog�sa a f�k susog�s�val, a tenger hull�mz�s�nak hangj�val �s a sir�lyok vijjog�s�val vegy�lt. Kellemes fuvallat simogatta meztelen b�r�nket.

Perselus azt�n hirtelen f�l�m kerekedett. Sz�tnyitottam l�baimat �s derek�t combjaim k�z� vettem. Meg�reztem mereved� f�rfiass�g�t �s k�jesen beles�hajtottam a cs�kba.

M�g mindig a sz�mban volt a csokol�d� �ze. Magamban elmosolyodtam a gondolatra, hogy Perselus cs�kja most �desebb, mint valaha.

Azt�n egyre ink�bb �rr� lett rajtam valami… �gy �reztem, testemet valami fesz�ti bel�lr�l. Gyomrom g�rcsben �llt �s sz�vem a torkomban dobogott. Minden olyan sz�p volt, olyan t�k�letes. A hangok, az illatok, az �rz�s… Minden.

Kedvesem haj�ba t�rtam, mik�zben l�bam bels� fel�vel simogattam �t. Cs�kunk olykor l�gyult, finomabb, gyeng�debb lett, majd ism�t felgyorsult, de szenved�lyess�g�b�l egy percre sem vesz�tett.

Nem b�rtunk elszakadni egym�st�l. Az sem �rdekelt, ha a sz�leim megl�tnak minket. Semmi nem �rdekelt.

Hirtelen k�nnyek sz�ktek a szemembe…

Az ember eg�sz �let�ben a t�k�letes pillanatot keresi. Azt, amikor felh�tlen�l boldog. Amikor nem aggasztja semmi. Amikor nem is �rti, mi�rt volt valaha is d�h�s, vagy szomor�. Amikor semmi rossz nem jut az esz�be, m�g ha er�lk�dik, akkor sem. Amikor azt gondolja: Most �rzem igaz�n, hogy �rdemes �lni. Igen, ez a mondat ism�t megfogalmaz�dott bennem akkor, de er�sebben, mint el�tte b�rmikor.

Perceken �t cs�koltuk, �s simogattuk egym�st, majd Perselus lassan elh�zta ajkait �s csak n�zett engem. Elmosolyodtam �s megsimogattam arc�t. Kicsit oldalra ford�totta fej�t �s belecs�kolt a tenyerembe.

- Menj�nk be! - sz�lt halkan. Von�sai l�gyak, nyugodtak voltak.

Mosolyom m�g sz�lesebb lett. Felkelt�nk �s elindultunk a v�z fel�. Perselus ment el�l. Kicsit gyors�tottam l�pteimen, �s ahogy mell� �rtem, egy hirtelen �tlett�l vez�relve megfogtam a kez�t. Oldalra kapta a fej�t, kiss� k�rd�n n�zve, majd r�j�tt, hogy nincs ezzel a vil�gon semmi baj, csak szokatlan volt. Ez pedig t�ny. Azonban a szokatlan nem mindig rossz, csak esetleg furcsa. Viszont az ilyen furcsas�gokat valahogy el b�rtam viselni.

T�rdig s�t�ltunk a v�zbe. Perselus elengedte a kezem, lehajolt �s mag�ra fr�csk�lt egy keveset a tenger h�s v�z�b�l, hogy felhev�lt test�t ne �rje v�ratlanul a hideg. Ugyan csak n�h�ny m�sodpercig voltunk a napon, de az �ppen el�g.

K�vettem a p�ld�j�t, majd m�g beljebb s�t�ltam, ahogyan � is.

A kritikus pontot az �gy�k jelentette. Mikor annyira bement�nk, hogy a v�z ebbe a szintbe �rt, mind a ketten kiss� l�bujjhegyre �lltunk, majd er�t v�ve magunkon engedt�k, hogy k�nyes r�szeink is megszokj�k a vizet.

Ahogy m�r csak a fej�nk l�tszott ki, visszan�ztem a part fel�.

- Ott hagytad a fagylaltot, mi? - k�rdezte Perselus elh�zva a sz�j�t.

- Igen, de m�r csak kev�s volt benne. �gyhogy nem baj. Na? Milyen a v�z? - k�rdeztem, mik�zben kezeimet ide-oda mozgattam.

- Eg�sz kellemes. - felelte Perselus r�snyire nyitva sz�j�t.

Mindig is fesz�lts�ggel t�lt�tte el, ha dics�rnie kellett valamit. Csak mosolyogtam rajta.

- Tudsz �szni? - k�rdeztem hirtelen, �s bele sem gondoltam, hogy tal�n megb�nthatom ezzel, csak miut�n m�r kimondtam.

- Nem. - felelte nyugodtan.

Szem�ld�k�m felsz�k�tt kiss�. Akkor j�, hogy megk�rdeztem…

- Szeretn�l megtanulni? - lelkesedtem fel a gondolatt�l, hogy v�gre �n is tan�thatok valamit neki.

- Persze. Mutasd, �n meg csin�lom ut�nad! - b�lintott �s v�rta, hogy neki kezdjek.

Elkezdtem h�t befel� �szni, de lassabban, hogy l�ssa a mozdulataimat. Mikor h�trafordultam, hogy elmagyar�zzam neki, mit is l�tott pontosan, legnagyobb meglepet�semre m�r csak egy m�terre volt t�lem. Ugyan mozdulatai nem voltak t�k�letesek, viszont ahhoz k�pest, hogy �let�ben el�sz�r �szott…

- Nem is neh�z. - j�tt m�g k�zelebb, majd egy helyben taposta a vizet �s mozgatta kezeit, hogy megmaradjon a felsz�nen. Ak�r egy profi.

- Hihetetlen vagy. - sz�ltam el�mulva.

�sszevonta a szem�ld�k�t, majd megcs�kolt, de kezeivel ink�bb a fent marad�sra koncentr�lt. Mosolyogva szakadtam el T�le �s n�ztem el a h�z ir�ny�ba, amely ilyen bentr�l remek�l l�tszott. Egyszerre megl�ttam anya alakj�t a teraszon.

Integetni kezdtem, �m nem vett �szre. Perselusszal vissza�sztunk a sek�lyebb v�zbe, majd eg�szen lassan elindultunk a part fel�.

- Ugye, hogy nem volt ez olyan rossz? - k�rdeztem kedvesemet f�l�nyesen mosolyogva.

- Nem. Ahogy a fagylalt sem. De nagyon unalmas lenne, ha mindenre r�b�lintan�k, nem? - n�zett r�m teljes komolys�ggal.

Felnevettem �s megr�ztam fejemet. Perselus kritik�j�n�l m�r csak az �nkritik�j�t szerettem jobban. Meg persze mag�t Perselust…