Elakadt a l�legzetem, �s mozdulatlanul meredtem Jamesre. Arra gondoltam, mi van, ha nem csak Lily-vel l�tott. Azt�n r�d�bbentem, ha �gy lenne, annak m�r s�lyos k�vetkezm�nyei lettek volna.

- Erre nem tudsz mit mondani, igaz? - n�zett fel r�m f�l�nyesen.

- De… dehogynem! - pr�b�ltam �sszeszedni magam, hiszen j�l tudtam, amivel v�dol ebben a percben, teljesen alaptalan.

- Nem nagyon megy Neked a hazugs�g, Remus. - r�zta meg a fej�t, �s tettetett nyugalommal belekortyolt a pohar�ba.

- Besz�lgettem Lily-vel, mi ebben a rossz? - k�rdeztem bar�tom arc�t f�rk�szve. Sirius �s Peter rezzen�stelen�l �ltek, csak szemeiket j�ratt�k k�zt�nk.

- Hah... - adott hangot �gas hitetlens�g�nek.

- Egy�bk�nt… Nem akarlak b�ntani, de mi k�z�d Neked ahhoz, hogy Lily mit csin�l �s kivel? - figyeltem tov�bb bar�tom reakci�it.

- Ez el�gg� jogos, James. - sz�lt k�zbe Sirius b�logatva.

- T�ged meg ki k�rdezett? - f�rmedt r� �gas, majd ism�t r�m n�zett. - A bar�tn�m volt, ez nem el�g?

- De most m�r nem az. M�g ha j�rn�k is Vele, ami persze nem igaz, ahhoz sem lenne semmi k�z�d. - folytattam tov�bb.

- Mi�rt higgyek Neked? - emelte fel a hangj�t James.

- Tal�n az�rt, mert m�g soha nem hazudtam Neked. - feleltem komolyan �s egyben szomor�an. Nem ezt v�rtam volna t�le.

- �n sem �rtem, mi�rt csin�lod ezt, James. - �llt ki mellettem Sirius, Peter tekintet�ben is l�tszott az egyet�rt�s.

- Csak… h�t… - dadogott bar�tunk, mikor l�tta, hogy egyed�l maradt v�lem�ny�vel.

- Szereted Lily-t… Igen, tudjuk. - b�lintottam.

- Nem, dehogy… nem err�l van sz�. - pr�b�lt hadakozni.

- Ugyan, minket nem versz �t! - kurjantott mosolyogva Sirius.

- De nem �m… - er�s�tettem meg az el�ttem sz�l�t szint�n kiss� felold�dva.

- Tudom… - James elpirult �s lehajtotta fej�t. Megsimogattam a h�t�t, �s m�r szinte el is felejtettem az im�nti d�h�met. A vacsora h�tral�v� r�sze teljes nyugalomban, �s egyet�rt�sben telt, ahogy az elk�vetkez� napok is.

Bar�taimnak semmi idej�k nem maradt az �ltaluk csak „Pipogyi-hadm�veletnek” nevezett akci� kitervel�s�re, pedig m�g k�l�n id�pontot is kijel�ltek a tan�cskoz�sra a h�t egy bizonyos napj�n, amit nem voltak hajland�ak el�rulni, hiszen tudt�k, hogy �gyis csak ellenkezn�k, �s tal�n meg is zavarn�m �ket. De mint azt m�r mondtam, nem is volt mit megzavarnom, m�gpedig az�rt, mert mindenki elmer�lt a tanulm�nyaiban, ahogy r�d�bbent, hogy az RBF m�r igen csak k�zeleg. Olyannyira, hogy mire felocs�dtunk, m�r el is �rkezett.

A s�t�t var�zslatok kiv�d�se vizsga napj�nak reggelje volt, �n pedig m�g mindenk�ppen akartam tal�lkozni kedvesemmel a megm�rettet�s el�tt. Les�t�ltam a k�nyvt�rba, h�tha megtal�lom. Sejt�sem nem volt alaptalan.

- Szervusz kedves… - k�sz�ntem sz�lesen mosolyogva.

Felvont szem�ld�kkel n�zett vissza r�m az egyik asztaln�l �lve. Nem neveztem m�g �gy soha, azonban f�ktelen j�kedvemben most nem tudtam g�tat szabni szavaimnak, �s v�g�l is senki nem volt a k�zelben.

- Izgulsz? - k�rdezte, �s ism�t len�zett k�nyv�re.

- Nem igaz�n. - vontam meg a v�llamat. Sokat tanultam, �gy nem volt f�lnival�m.

- Akkor minden rendben lesz. - tekintett fel ism�t s�t�t szemeivel. Le�ltem mell�, kezeimet t�rdeim k�z� ejtettem, �s mosolyogva figyeltem �t. L�tszott az arc�n, hogy nem igaz�n tudja mire v�lni a viselked�semet.

Egyszer�en csak boldog voltam. Egy olyan vizsga el�tt �lltam, amit kiz�rtnak tartottam, hogy ne teljes�tsek megfelel�en, � pedig ott �lt el�ttem figyelve minden rezd�l�semet. Mit�l lettem volna szomor�?

- Szerintem is. Csak szerettem volna Neked sok szerencs�t k�v�nni, az�rt vagyok itt. B�r ez olyan �tlagos… Ink�bb azt k�v�nom, hogy jusson eszedbe minden, amit tudsz. - jav�tottam ki magam der�sen.

- Remek k�v�ns�g. Neked is hasonl�kat! - b�lintott elismer�en.

J�l k�rben�ztem, majd arc�t kezeim k�z� vettem, �s megcs�koltam. Visszafogtam magamat, mert f�ltem, nem tudom majd elengedni �t, az pedig igencsak kellemetlen lett volna. R�mosolyogtam, elb�cs�ztam T�le, �s m�r indultam is a bar�taimhoz, de kifele menet �reztem magamon Perselus tekintet�t.

Az �vfolyamunk minden tanul�ja igyekezte elfoglalni hely�t a nagyteremben l�v� egyszem�lyes asztalokn�l, azok mell� ejtve t�sk�ikat. �n sem tettem m�sk�pp. Legnagyobb megel�ged�semre mindegyik bar�tomat nagyon j�l l�ttam a helyemr�l. Mikor ezt nyugt�ztam, Perselust kezdtem keresni, �s hamar r� is akadtam. Nem �lt messze T�lem, �s el�g idegesnek t�nt. Biztos voltam benne, hogy mindent tud, m�r csak az�rt agg�dtam, hogy a k�v�ns�gom hasztalannak ne bizonyuljon.

- Kezdhetik! - rikkantotta a kis Flitwick professzor, �s mindenki el�tt megjelent a feladatlap, mellette pedig egy �res pergamen, amelyre a v�laszoknak kellett ker�lni�k.

Vettem egy m�ly leveg�t, majd kezembe vettem a k�rd�seket, �s b�ng�szni kezdtem �ket. �tolvasv�n az �sszeset sz�lesen mosolyogtam k�rbe, b�r senki nem figyelt r�m. Mindegyikre tudtam a v�laszt, �gy nyugodtan l�ttam neki a kidolgoz�snak.

Mikor elf�radt a kezem, vagy a szemembe has�tott bele kis nyilall� f�jdalom, letettem a penn�mat, h�trad�ltem a sz�kemen, �s n�zel�dtem kicsit. Peter eszel�s tekintettel meredt a pap�rj�ra, mint aki azt hiszi, sz�m�ra itt a v�g. Sirius nyugodtan k�rm�lt, mintha csak dikt�ln�nak neki. James r�zta kicsit a l�b�t, de ez mind�ssze nyughatatlan term�szet�nek eredm�nye volt, a v�laszok �gy t�ntek, neki sem okoznak neh�zs�get. Kiny�jt�ztam kicsit, �s eln�ztem Perselus fel�. Fekete haja a pergamenre l�gott, orra pedig szinte s�rolta azt. Teljesen belefeledkezett a munk�ba, megsz�nt sz�m�ra a k�r�l�tte l�v� vil�g. Mosolyogva n�ztem �t egy darabig, majd r�eszm�ltem, hogy van m�g dolgom b�ven, �gy h�t folytattam az �r�st tov�bb.

Mikor a v�rfarkasokkal kapcsolatos k�rd�shez �rtem, lopva bar�taimra sand�tottam, majd r�j�ttem, hogy �k nem tudj�k, hol tartok �ppen. S�hajtottam egyet, �s nekiv�gtam a munk�nak.

V�gezv�n a feladatlappal �jra �ttanulm�nyoztam a pergamenemet, mik�zben a penn�m v�g�vel az �llamat b�kd�stem. �gy l�tszott, minden v�laszom helyes, azonban nem akartam el�re inni a medve b�r�re. Megel�ged�ssel nyugt�ztam, hogy megtettem, amit tudtam.

- Penn�kat le! - sip�tott Flitwick.- Maradjatok a helyeteken, am�g beszedem a dolgozatokat! Invito!

A b�b�jra t�bb sz�z pergamentekercs r�ppent bele a professzor karjaiba, aki a nagy lend�lett�l megt�ntorodott, �s eld�lt. N�h�ny di�k odarohant, hogy f�lseg�tse.

Magamhoz vettem a vizsgak�rd�seket, beletettem a t�sk�mba, �s bar�taimhoz s�t�ltam. Perselus ek�zben m�r kifele tartott, �s a lapj�t tanulm�nyozta.

- Hogy tetszett a tizedik k�rd�s, Holds�p? - �rdekl�d�tt mosolyogva Sirius, mikor kil�pt�nk a nagyteremb�l.

- Zseni�lis volt! �rd le a v�rfarkas �t jellemz�j�t! Klassz k�rd�s. - feleltem nagy vidoran. Am�g a parkba nem �rt�nk, ezen viccel�dt�nk, ugyan Peter el�gg� feszengett, mert szerinte a v�laszai nem voltak �ppen helyt�ll�ak.

Kint le�lt�nk egy b�kkfa t�v�be a t� partj�n. James egy cikesszel j�tszadozott, Peter t�tott sz�jjal csod�lta. Sirius n�zel�d�tt, �n pedig el�vettem az �tv�ltoztat�stan k�nyvet, hogy felk�sz�ljek a k�vetkez� vizsg�ra.

Tapmancs egy id� ut�n r�sz�lt bar�tj�ra, hogy „tegye m�r el azt a labd�t!”, �gas pedig engedelmeskedett neki F�regfark legnagyobb b�nat�ra. N�ha ugyan belesz�ltam a t�rsalg�sba, amely arr�l sz�lt, hogy ki mennyire unatkozik, de legink�bb elmer�ltem a rengeteg bet�ben, azonban n�ha egy-egy megjegyz�s �gy is eljutott az agyamig. K�l�n�s tekintettel n�h�nyra…

- Tal�ltam Neked programot, Tapmancs - sz�lalt meg James halkan. - N�zz csak oda…

- Csod�s… Pipogyusz. - felelte Sirius suttogva.

Erre felkaptam fejemet. Bar�taim egy bokor fel� sand�tottak, amelynek �rny�k�b�l kedvesem kil�pett, �s elindul a naps�t�tte f�v�n. �gas �s Tapmancs hirtelen felpattantak. Jajj, ne…

Ism�t a k�nyvemre kaptam a tekintetemet. Fogalmam sem volt, mit k�ne most tennem. Ha k�rlelni kezdem �ket, hogy hagyj�k b�k�n, annak a vil�gon semmi �rtelme nem lesz, mint mindig. Akkor h�t mi legyen?

- H�, Pipogyusz! - ki�ltotta James.

Felkaptam fejemet. Perselus v�dekez� poz�ci�t vett fel: eldobta t�sk�j�t �s p�lc�ja ut�n ny�lt, de szem�veges bar�tom gyorsabb volt n�la.

- Capitulatus! - ord�totta.

Kedvesem kez�b�l kirep�lt a p�lca. Sirius elnevette mag�t, majd k�vette James p�ld�j�t.

- Obstructo!

Az �rt�st�l Perselus elter�lt a f�ben, miel�tt p�lc�ja ut�n ny�lhatott volna. M�g jobban az arcom el� emeltem a k�nyvemet, mintha azt hittem volna, �gy elb�jhatok. Nem n�ztem m�r oda. Nem mertem odan�zni.

- Hogy siker�lt a vizsga, Pipogyi? - k�rdezte James g�nyosan.

- N�ztem k�zben: az orra a pergament s�rolta. Nem fogj�k tudni elolvasni a v�laszaidat a zs�rfoltokt�l! - kontr�zott r� Sirius. A sz�vem egyre jobban �sszeszorult. Mit csin�ljak? Mi t�v� legyek? Hagyj�tok m�r b�k�n, k�ny�rg�k!

- V�rjatok csak… - zih�lta Perselus. Imm�r nem csak nem mertem, de nem is tudtam odan�zni. Teljesen leb�nultam.

- Mire v�rjunk? Mire k�sz�lsz? Bel�nk t�rl�d az orrod? - �lcel�d�tt tov�bb Sirius.

- Rohadjatok meg! Rictu… Rictusempra! Hogy az a… - szitkoz�dott kedvesem, �s szavaiba �tkokat kevert, azonban p�lc�ja t�l messze volt t�le, mintsem hogy azoknak hat�sa legyen.

- R�f�r egy kis mos�s a mocskos sz�dra. Suvickus! - ki�ltotta James.

Perselus �klendezni �s fuldokolni kezdett. Remegve hunytam le a szemem.

- Hagyj�tok b�k�n! - Lily! Ez Lily!

- �, Evans! - sz�lt James hangnemet v�ltva.

- Hagyj�tok b�k�n! Mit �rtott nektek? - ism�telte Lily nem titkolt gy�l�lettel a hangj�ban. Lily, dr�ga Lily…

- Vele, tudod, az a gond, hogy �l… - v�laszolta James nyugodtan. K�r�l�tte t�bben felnevettek. �n meredten b�multam tov�bb a k�nyvem lapjaira.

Lily �s James hangos sz�v�lt�sba kezdtek. Ez m�r r�gen nem Perselusr�l sz�lt. � csak egy mell�kszerepl� volt, vagy ink�bb valami eszk�z.

Er�t vettem magamon, �s r�n�ztem. A f�ld�n k�szott p�lc�ja fel�, �s hirtelen fel is kapta azt, majd egy percet sem sajn�lva �tkot k�ld�tt Jamesre. Bar�tom arc�n m�ly v�g�s keletkezett, a v�r a tal�rj�ra folyt. Hirtelen megp�rd�lt, �s a k�vetkez� pillanatban Perselus m�r fejjel lefel� l�gott a leveg�ben, tal�rja fej�re hullott, feh�r l�baival sz�vszor�t�an r�gkap�lt. Mindenki rajta nevetett.

- Tedd le, Potter! - sz�lt Lily.

- K�r�sed parancs. - felelte James �s hat�stalan�totta az �rt�st. Perselus ism�t a f�ben landolt, de m�r r�ntotta is el� p�lc�j�t.

- Petrificus totalus! - �v�lt�tte Sirius. Kedvesem mozdulatlann� meredt, �s h�trav�g�dott.

- Sz�lljatok le r�la! - folytatta Lily, �s el�r�ntotta p�lc�j�t. Csak a szemem sark�b�l figyeltem �t. Tekintetem Perseluson tartottam.

- Hagyd ezt, Evans! Nem akarok ront�st k�ldeni r�d. - sz�lt James komolyan.

- Akkor vedd le r�la az �tkot! - mondta Lily emelt hangon.

James s�hajtott egyet �s teljes�tette a k�r�st.

- Tess�k, parancsolj… - tette hozz� kelletlen�l. Ek�zben Perselus lassan talpra �llt. - Nagy szerencs�d, hogy Evans itt van, Pipogyusz…

- Nem szorulok r� a mocskos kis s�rv�r�re! - sziszegte kedvesem inger�lten.

- �rtem. T�bbet nem sz�lok bele. De ha van egy kis id�d, mosd ki a gaty�dat, Pipogyusz. - felelte Lily d�h�sen Perselus im�nt kivillant megsz�rk�lt als�nadr�gj�ra utalva. G�rcs�sen szorongattam a k�nyvemet, �s magamban im�dkoztam, hogy legyen m�r v�ge.

- K�rj bocs�natot Evanst�l! - emelte James ism�t kedvesemre p�lc�j�t.

Lily felcsattant �s kik�rte mag�nak bar�tom v�delm�t. A k�vetkez� vita ism�t kettej�kr�l sz�lt.

B�natosan figyeltem kedvesemet, aki m�g mindig kapkodva szedte a leveg�t. Azt�n hirtelen…

- Megn�zz�k, tud-e egyed�l is rep�lni Pipogyusz als�gaty�ja? - sz�lt kaj�nul James, miut�n kedvesemet ism�t fell�gatva k�ldte a leveg�be.

- F�j, ne csin�ld m�r! �n ezt nem akarom l�tni! - viccel�d�tt Sirius a kap�l�z� Perselust n�zve. K�rben�ztem, azonban Lily m�r elment.

Pr�b�ltam sz�lni, de nem j�tt ki hang a torkomon. Remegve vettem a leveg�t, �s figyeltem szenved� kedvesemet. Kelj m�r fel, Lupin, �s csin�lj valamit! Te ny�mnyila senkih�zi, Te!

Mindenki j��z�en nevetett ezen a borzalmas tr�f�n. Hitetlen�l n�ztem r�juk. Nem b�rtam felfogni, hogy lehetnek ilyenek az emberek.

M�rhetetlen elkeseredetts�g �s d�h lett rajtam �rr�. Felpattantam, �s elindultam bar�taim fel�, hogy v�get vessek ennek a r�m�lomnak, amikor Perselus egyszerre ism�t a f�ldre hullt. �gy d�nt�tt, nem pr�b�l meg tov�bb egyed�l szembesz�llni Vel�k. Talpra �llt, vetett m�g egy gyilkos pillant�st bar�taimra, majd zih�lva elcs�rtetett.

James�k csak nevettek, �s nevettek, �n pedig megsemmis�lten n�ztem, ahogy kedvesem egyre t�volodik. Sz�gyent �reztem… Hat�rtalan sz�gyent. Legsz�vesebben els�llyedtem volna.