Sok�ig n�zt�k a l�nyt. Lily kett�nk k�zt j�ratta tekintet�t �s pr�b�lta megem�szteni a l�tv�nyt. Azt�n r�d�bbent, hogy ez �gy m�gsem mehet tov�bb. Halkan sz�lalt csak meg.

- Bocs�nat, nem akartam zavarni… Szervusztok! - zavartan intett egyet, h�tat ford�tott �s els�t�lt.

- Francba… - morogta Perselus a nyugodt v�zt�k�rnek.

- Nem mondja el senkinek. - r�ztam meg a fejemet, v�gigsim�tottam kedvesem karj�n �s f�l�lltunk.

- Nyamvadt kis s�rv�r�… - dohogott mag�ban tov�bb.

- Besz�lek Vele, rendben? - fogtam meg Perselus v�ll�t nyugtat�an. � kurt�n b�lintott, egy apr� cs�kot lehelt a sz�mra �s k�vette Lily p�ld�j�t. Hatalmasat s�hajtottam �s t�rni kezdtem a fejemet, hogyan tiszt�zzam a dolgot. R�m nem m�rges, csak Jamesre. Rajtam nem akar bossz�t �llni. A szem�ben csak annyi a b�n�m, hogy sz�ba �llok Vele. Ha csak ezt a viszonyt nem tartja annak...

- Lily! Besz�lhetn�nk? - l�ptem el� a klubhelyis�g egy f�lrees� r�sz�ben.

- Igen… - b�logatott zavartan egy k�nyvet tartva kez�ben. Le�ltem a mellette l�v� karossz�kbe.

- Elmondtad valakinek? - k�rdeztem halkan.

- Nem, dehogy… - r�zta meg a fej�t. K�zben pr�b�ltam kivenni a tekintet�b�l, mit gondolhat. A d�hnek, vagy az undorod�snak a nyom�t sem l�ttam benne.

- J�. Ne is mondd, k�rlek! Sokan nem �r�ln�nek neki. - magyar�ztam szomork�san.

- Ahogy akarod, Remus! Viszont szeretn�k k�rdezni p�r dolgot. - jelentette ki, mik�zben becsukta k�nyv�t, �s az asztalra rakta, jelezv�n, minden figyelm�t nekem szenteli.

- Csak nyugodtan. - fordultam fel� m�g jobban.

- Mi�ta… van... ez? - dadogott zavartan. Nem igaz�n tudta, hogyan fejezze ki mag�t.

- Mi�ta vagyunk egy�tt? - pontos�tottam a k�rd�st teljes nyugalommal. � b�lintott. - Egy �ve most m�r.

- Hopp�! - adott hangot elismer�s�nek mosolyogva. - �s az�ta titokban tartj�tok?

- A sz�leimnek elmondtam, de k�l�nben igen.

Egyre jobban felold�dtam, �s ahogyan �szrevettem, Lily is.

- Ez olyan furcsa… Nem rossz, csak furcsa! - tette hozz� gyorsan.

- Biztosan az lehet Neked. Megtudni… - billegtettem a fejem besz�d�nk t�rgy�ra utalva.

- De Neked nem furcsa? - vonta �ssze szem�ld�k�t.

- Nem, egy�ltal�n nem. - feleltem az egyik mellett�nk elhalad� hatod�vest k�vetve tekintetemmel.

- M�r volt el�tte valaki m�s is? - megszeppenve, l�gyan faggatott. Nem b�rtam nem elmosolyodni a kisl�nyos mozdulatokon, ahogy �sszekulcsolta kezeit �s forgatta �ket, mintha nem b�rt volna vel�k m�st kezdeni, vagy azt akarta volna, hogy ink�bb erre figyeljek, mintsem a k�rd�sre.

- Miranda lehetett volna, de… - n�ztem az asztalra.

- Miranda? - k�rdezett vissza egy kicsit hangosabban a kellet�n�l.

- Igen. Nagyon tetszett nekem. M�g most is tetszik. - mosolyogtam nyugodtan.

- V�rjunk csak… �n azt hittem, hogy Te… h�t… - l�tszott, hogy j�l tudja, mit akar mondani, csak �ppen nem tudja, ildomos-e.

- Nem vagyok meleg. Perseluson k�v�l soha nem tetszett m�s fi�. - seg�tettem ki halkan, �m ann�l zavartalanabbul.

- Ez nagyon �rdekes. - mosolyodott el � is. - De nem � az, akit Potter�k mindig b�ntanak?

- Ne is mondd… - s�t�ttem le b�san a szemem �s nem tettem sz�v�, azonban sz�rny� volt hallani, hogyan besz�l Lily a bar�taimr�l. B�r most valahogy jogosnak is �reztem.

- James mondta m�g r�gebben, hogy Te mindig v�ded �t. Akkor ez�rt? - l�tszott, hogy nem sz�vesen besz�l azokr�l az id�kr�l, amikor m�g sz�ba �llt bar�tommal.

- Akkor m�g nem voltunk egy�tt… M�s k�rd�s, hogy ami�ta a Roxfortba j�rok, az�ta szeretem. Csak kellett hozz� egy kis id�, am�g r�j�ttem. - mosolyogtam saj�t balgas�gomon.

- Hogyan j�tt�l r�? - helyezkedett �rdekl�dve �s k�zelebb hajolt.

- Tudod, van az az elm�let, hogy ha er�sen koncentr�lsz valamire, azt�n pedig kinyitsz egy k�nyvet… - �s mes�lni kezdtem. Lily pedig �mulattal hallgatott. Fogalma sem volt, mennyire j�l esik ez. V�gre elmondhattam valakinek, aki ismeri is Perselust, �s aki egyid�s velem. Hiszen any�t�l kedves volt, hogy �rdekl�d�tt �s j� volt neki besz�lni, viszont � nem tudhatta pontosan az itteni esem�nyeket, amelyeket elmes�lni m�r nem teljesen az igazi. Meg egy�bk�nt is… Lily viszont tiszt�ban volt vele �s minden figyelm�t nekem szentelte most. Csakis nekem.

 Ezek ut�n egyre t�bb id�t t�lt�tt�nk egy�tt �s sokszor tal�lkoztunk. Eleinte csak Perselusr�l besz�lgett�nk, azt�n m�r mindenf�le m�sr�l is. Az alap t�ma persze id�r�l id�re visszat�rt.

- Szeretkeztetek m�r? - vetette fel egy nap a k�nyvt�rban �lve. Mosolyogva, de elkerekedett szemekkel n�ztem r�.

- Igen… Szeretkezt�nk, igen. - b�logattam f�l mosolyogva.

- H�ha, �s milyen volt? - h�z�dott k�zelebb, mik�zben megb�kte a karomat.

- Le�rhatatlan. Fantasztikus. - forgattam meg a szememet �r�mtelien.

- �s milyen gyakran ism�tlitek meg? Na, mes�lj m�r! - l�k�tt meg egy kicsit sz�lesen mosolyogva.

- Amikor csak lehet. - feleltem szinte nevetve.

Teljesen felszabadultam Lily t�rsas�g�ban. Amilyen laz�n, k�nnyed�n �s term�szetesen vette az eg�szet, elvar�zsolt vele.

- Nem k�rt�lte sz�t? - k�rdezte Perselus egy k�nyvet n�zegetve a Sz�ks�g szob�ban.

- Lily? Nem, s�t… Sokszor elbesz�lget�nk. - feleltem boldogan.

- Mir�l? - eresztette le a k�tetet �s n�zett fel bel�le elk�pedve.

- Kett�nkr�l. - v�laszoltam nyugodtan.

- Te meg�r�lt�l? - vonta �ssze szem�ld�k�t hitetlenkedve.

- Perselus, nem lesz semmi baj. Nem mondja el senkinek �s r�ad�sul… Meghallgat �s meg�rt. Nekem ez nagyon sokat jelent. - magyar�ztam l�gyan.

- Mi van, ha egyszer�en csak kihaszn�lja a v�gtelen naivs�godat? - a k�nyve az �l�ben pihent �s feld�ltan meredt r�m.

- Biztos vagyok benne, hogy err�l sz� sincs. - jelentettem ki nyomat�kosan.

Perselus komoran �s gyanakv�an figyelt engem. Hossz� pillanatokon �t n�zt�nk �gy farkasszemet, majd k�rlel�en, gy�ng�den sz�laltam meg:

- B�zz bennem, k�rlek!

- Benned b�zom, csak egy s�rv�r�ben nem. - felelte csak az ajkait mozgatva.

- Mi k�ze van ennek a sz�rmaz�shoz? - nem tartottam megfelel�nek a percet arra, hogy hangot adjak nem tetsz�semnek a sz�haszn�lattal kapcsolatban.

- A term�szetb�l fakad� tulajdons�gok ellen nincs mit tenni.

 Nem akartam vitatkozni Vele. Nem, ez �gy helytelen… Veszekedni nem akartam Vele, vitatkozni j�. Azonban az �rtelmetlen vita egyenl� a veszeked�ssel. Ez pedig az lett volna. �s teljesen felesleges.

�gy ink�bb csak b�lintottam, de l�tszott, hogy nem �rtek egyet Vele. F�l�lltam, odas�t�ltam mell� �s a fej�t �gy�kom f�l� vontam a hasam t�j�k�ra. Hozz�m sim�totta arc�t �s cs�kot nyomott nadr�gom kis dudor�ra, amely ett�l sokszoros�ra n�t. Perselus ezt �szrev�v�n kih�v�an feln�zett r�m, �n pedig belet�rtam fekete haj�ba.

 P�r perc kellett csak, hogy v�gyt�l remeg� test�nk a m�sik�hoz simuljon �s a szeretkez�s b�d�t� illata lengje be a szob�t. Izzadtan �s s�hajtozva cs�koltuk egym�st, �s ajkaink csak akkor v�ltak sz�t, mikor Perselus a mag��v� tett, b�r m�r r�gen az �v� voltam. Megkapaszkodtam a h�t�ban �s pr�b�ltam eszm�letemn�l maradni a hal�los ritmusban, amelyet � dikt�lt. L�baimmal �tkulcsoltam cs�p�j�t �s h�traszegtem fejemet. Vad szeretkez�s�nk m�morban �rt v�get. K�bultan s�hajtoztunk egym�shoz b�jva, m�g l�zas test�nk meg nem nyugodott.

- Hol j�rt�l? - sz�lt James felel�ss�gre von�an, mikor le�ltem hozz�juk vacsor�zni.

- S�t�lgattam. - vontam meg a v�llamat, �s szedtem egy keveset a p�rolt z�lds�gekb�l.

- Merre? - faggatott tov�bb. Sirius �s Peter ek�zben nevetve p�ck�lgett�k �t a bors�kat egym�s t�ny�rj�ba.

- A parkban, a k�nyvt�rban, ilyesmi… - feleltem, mik�zben a sz�szt kerestem.

- Mi�rt jobb a kast�lyban poshadni, mint Roxmortsban t�lteni az id�t? - k�rdezte teljes felh�borod�ssal. Erre m�r Sirius�k is feln�ztek.

- Voltam m�r ott n�h�nyszor. - v�laszoltam beleharapva egy karfiolba.

- A Roxfortban meg �lland�an vagy. - fakadt ki inger�lten. �rtetlen�l meredtem r�.

- Jamesnek igaza van, t�bbsz�r is elj�hetn�l Vel�nk. - sz�llt be a t�rsalg�sba Sirius �s lopva Peter t�ny�rj�ra n�zett.

- Sokszor megyek el Veletek. - �rtetlenkedtem tov�bb.

- Egyre kevesebbszer. - duzzogott tov�bb k�cos bar�tunk.

- J�, mi a baj, James? - fordultam fel� �rdekl�dve �s teljes nyugalommal.

- Szerintem csak az, hogy olyan keveset vagy Vel�nk. - vetette fel Sirius, �s Peter sz�m�ra �szrev�tlen�l kicser�lte t�ny�rjaikat.

- Folyton Veletek vagyok. Veletek alszom el, Veletek eszem, Veletek vagyok �r�kon �s sz�netekben is. - �rveltem mesterked� bar�tomnak magyar�zva, majd ism�t Jamesre n�ztem.

- Nem err�l van sz�. - morogta a pohar�nak.

- Akkor mir�l, James? - k�rdeztem halkan.

- L�ttalak Lilyvel, Remus. L�ttalak…