Penna k�zbev�tele: 2004. febru�r 13.
Penna let�tele: 2004. febru�r 24.
Jogok: Ezennel c�folok minden olyan v�dat, miszerint mindennek b�rmi k�ze lenne a Harry Potter - tagad�shoz
Figyelmeztet�s: R; a m� er�szakot tartalmaz
Megjegyz�s: Ism�t csak hivatkozn�k a kalandoz� fant�zia vil�g�ra, amely fittyet h�ny az eredeti t�rt�net t�nyeire �s vil�gosan lefektetett kijelent�seire; Im�dom a latin nyelvet, ennek jegy�ben kell n�zni a c�met!

Nem b�rom m�r tov�bb… Hi�ba pr�b�lom a dolgomat v�gezni, valaki mindig keresztbetesz. Ott van p�ld�ul Potter. Mit csin�l? Ahelyett, hogy f�lkeresne �s elmondan� a fontosabb inform�ci�kat Nekem, a Rend tagj�nak, ink�bb h�sk�dni kezd. B�r nem is tudom, mit v�rtam t�le. �n ostoba folyton csak rem�nykedek. De most ennek v�ge… �lland�an megal�znak, �s semmibe vesznek. Ak�rcsak a h�zamat. Ha most nem �llok f�l innen az asztalomt�l �s cselekszek legjobb bel�t�som szerint, akkor v�ge. Bele�r�l�k ebbe. F�lpattanok, �s pakolni kezdek. K�rben�zek m�g utolj�ra az irod�mban. B�cs�zkodva meredek a fekete fotelra, az �reg asztalra �s a polcok tasz�t� tartalm�ra. V�rok m�g p�r m�sodpercet �s elindulok. �l�kt�l nem k�sz�n�k el. Tal�n Dumbledore meg�rdemeln�, de az kock�zatos. Legnagyobb szerencs�mre nem tal�lkozom senkivel az �don folyos�kon, �s csendben elhagyom a Roxfort ter�let�t. Ahogy t�volodom a kast�lyt�l, karomba �les f�jdalom has�t. Odakapok, �s inger�lten f�lny�g�k:

- Megyek m�r… - folytatom utamat. Sejtem, hol lehet, vagy hol vannak olyan emberek, akik tudj�k, merre tal�lom. Ink�bb ez ut�bbi hely fel� veszem az ir�nyt. Nevezetesen az Abszol �t legrettegettebb �s legs�t�tebb kocsm�j�ba, a Zsebpiszok k�zi P�rsz�ba. R�gen j�rtam itt, de semmi sem v�ltozott. F�lelmetes alakok sugdol�znak a rejtett sarkokban, �s ha megb�mulj�k �ket, az illet�re villantj�k harca h�v� tekintet�ket. Tapasztalt vagyok, nem teszek ilyet. A pulthoz l�pek, karomra helyezem ellent�tes kezemet, majd jelent�s�gteljes pillant�st v�ltok a csapossal. N�m�n b�lint, �rti sz�nd�kaimat. Int �s �n k�vetem egy f�lrees� szob�ba. Egy kopott �stre mutat, majd magamra hagy. Lehunyom a szemem �s meg�rintem a t�rgyat. Hatalmas r�nt�st �rzek a gyomrom t�j�k�n �s p�r m�sodperc m�lva egy r�gi szob�ban �llok egy v�z�t fogva. Elh�zom a kezemet, majd kil�pek a k�zeli ajt�n. Kis h�j�n �ssze�tk�z�m egy hal�lfal�val. Ennyi id� alatt nem tudom meg�llap�tani, ismerem-e, hiszen arc�t maszk fedi. A folyos�n t�bben is vannak. Kis id� kell csup�n �s f�lemet ismer�s hang �ti meg.

- Perselus… Perselus Piton. - ink�bb g�nyosan hangzik, mintsem meglep�dve. Unottan s�hajtok �s megfordulok.

- Lucius… Lucius Malfoy.

�rzem, ahogy az �larc alatt sz�ja undok vigyorra h�z�dik.

- K�vess! - sz�l az utas�t�sa. Fenyeget�en k�rben�zek, hogy a meghuny�szkod�s gondolat�nak az �rmagj�t is kiirtsam a b�m�szkod�kban, majd elindulok. Egy �jabb siv�r szob�ba �r�nk. Leveszi a maszkot, �s ny�jasan sz�l.

- Mi c�lb�l j�tt�l? - vet r�m egy k�sza pillant�st �s els�t�l mellettem. K�vetem tekintetemmel.

- Elegem lett… - felelek alig kinyitva sz�mat, utaz�l�d�mat fogva.

- T�vedsz… - higgadtan a szem�be n�zek �s fejemet b�szk�n f�lszegem - �n mindig is a s�t�t oldalhoz tartoztam. Csak nem k�pzeled, hogy annak a j�s�gos v�n szat�rnak voltam a kegyence? Ugyan, Malfoy! - undorodva n�zek r� a felt�telez�s gondolat�t�l. G�nyosan elvigyorodik.

- Megl�tjuk, Piton… majd megl�tjuk. - biztosnak t�nik a dolg�ban, �m ezek puszta rem�nyek �s �cska hiteget�sek �nmag�nak, hogy j�l ismeri a Nagyurat �s tudja a k�vetkez� l�p�seit. Most p�ld�ul azt, hogy engem majd r�vid �ton tesz el l�b al�l, vagy ami m�g �rvendetesebb lenne a sz�m�ra, hal�lra k�noz. - M�r v�r T�ged.

H�tat ford�tok, �s sz� n�lk�l t�vozom a helyis�gb�l. A folyos�n m�g mindig ny�zs�gnek a hal�lfal�k. �rzem magamon a tekintet�ket, pedig pr�b�lnak felt�n�s n�lk�l figyelni. A folyos� v�g�n egy hatalmas kapu emelkedik. Van egy sejt�sem, hogy a m�g�tt tal�lom. Az ajt� el� �llok �s v�gigm�rem, k�zben gondolataimba mer�l�k. A Mester nyilv�n legilimenci�t alkalmaz majd, mint az n�la szok�sos. Mi olyan van az elm�mben, ami el�rulhat, ha siker�l befurakodnia? Hiszen az �rzelmek nem jutnak el hozz�, csak k�pet l�t �s hangokat hall. Ez ut�bbiak el�rulhatnak, az el�bbiek m�r kev�sb�. Azokban nincs semmi k�zvetlens�g a j� oldallal szemben. Ahogy semmitmond�an meredek Dumbledore �s r�snyire nyitott sz�jjal besz�lek hozz�, vagy ahogy a karomat szorongatom, �s t�rdre rogyva ord�tok. Viszont az, hogy hal�lfal�k neveit sorolom az �regnek �s, hogy a f�ld�n a Nagy�r nev�t gyal�zom, amilyen m�don csak lehets�ges… Nos, az ann�l ink�bb �rulkodhat. A f� az, hogy ne gondoljak semmire. Ha m�gis, akkor a senkih�zi Potterre �s a r�hejes miniszt�riumra. Azok �szinte �rz�sek �s gondolatok, r�ad�sul tetszenek a K�gy�k Ur�nak. Kih�zom magam �s f�lelem n�lk�l l�pek a terembe. Tr�nuson �l, �s �rdekl�dve k�mlel engem. S�padt az arca, f�nytelen a szeme. K�ts�gtelen, hogy ahhoz k�pest, hogy m�r r�g halottnak k�ne lennie, el�g j�l n�z ki. Azonban gyeng�bbnek t�nik, mint ahogy a szemtan�k le�rt�k. Egyre k�zelebb l�pek, � mosolyogva figyel. Ez a mosoly azonban nem kedves �s h�vogat�. Ink�bb csak amolyan h�v�s, el�re k�r�rvend� kifejez�s. Mikor kell� k�zels�gbe �rek, lerakom magam mell� a l�d�mat, �s t�rdre ereszkedem. Arcom meg se rezd�l �s egy perc m�lva m�r ism�t talpon vagyok. Hossz� ujjaival �ll�t d�rzs�lgeti. Hom�lyos �s kifejez�stelen tekintettel meredek r�. Nem gondolok a vil�gon semmire. M�r nem v�lem�nyezem �t magamban, �s nem hasonl�tgatom senkihez. Csak n�zem. Kezdem �rezni, hogy pr�b�lkozik. Kicsit megrezzenek, de t�l elsz�nt vagyok ahhoz, hogy elengedjem magam. Sz�ja �rd�gien gonosz f�lmosolyra h�z�dik.

- Hirtelen elhat�roz�sb�l j�tt�l. - sz�l rekedten. Tal�n m�gis l�tott egy eml�ket.

- Akkor mi a helyes, Perselus? - k�rdezi nem engedve a mosolyb�l. Felvonom szem�ld�k�met kiss�, �s magamban megh�kkenek, hogy csak �gy a keresztnevemen sz�l�t. Ilyet csak r�gen csin�lt akkor, ha egy k�ldet�st kit�n�en hajtottam v�gre. Ami term�szetesen el�g gyakori volt.

- M�r j� ideje el akartam j�nni onnan, - undorodva felh�zom orromat - �m csak most �rett meg bennem az elhat�roz�s. Nem volt az hirtelen.

Meg�rt�en �s lassan b�logat, majd int egy mellette �ll�nak. Az k�zelebb megy �s a Mester a f�l�be s�g valamit. Az meghajol el�tte, �s az ajt�hoz s�t�l.

- K�vesd! Dolgozz a t�led megszokott prec�zs�ggel �s p�r nap m�lva �jra keress f�l! - utas�t az Uram �s a parancsot sz� n�lk�l v�grehajtom. Kim�rten fejet hajtok el�tte, majd felkapom csomagom �s n�m�n t�vozok a hal�lfal� nyom�ban. Kil�pve a teremb�l elfog egy r�gi �rz�s. Fojtogat� a hideg, ami mindenemet �tj�rja. M�g mindig eluralkodik bennem a f�lelem, ha a k�zel�be vagyok. T�ny, hogy kor�nt sem olyan er�sen, mint annak idej�n, az ir�nta tanus�tott elismer�semr�l m�r nem is besz�lve. De most teszem, amit tennem kell. A pinc�be vonulok �s a csatl�sai sorban hozz�k a megrendel�seket. Idegm�rgek, veritas serum, g�rcsokoz�k, f�jdalomcsillap�t�k �s egy�b nyal�nks�gok tark�tj�k a pergameneket. Napok telnek el, �s nem mozdulok a s�t�tb�l. A b�jitalok vil�g�ba vonulok �s mindenemet a f�zeteknek szentelem. Akik n�ha bel�pnek az ajt�n, mind f�lelemt�l remegnek. Tal�n hallottak m�r r�lam �s arr�l, miket vittem v�ghez r�gen, vagy csak egyszer�en l�tj�k rajtam, hogy nem �rdemes ujjat h�zni velem. V�gtelen a t�relmem �s a m�rgek csak sokasodnak. A min�s�g�k kit�n�, m�st nem is adn�k ki a kezem k�z�l. Egy h�t ut�n l�togat�m �rkezik.

- Ismer�s, mi, Piton? - Lucius Malfoy k�rben�z a helyis�gben �s beleszagol az �st tartalm�ba, majd fintorogni kezd. Meg�rtem, hiszen a f�zet alapanyaga s�rk�ny�r�l�k, azonban �n m�r hozz�szoktam a kellemetlen szagokhoz. - A Nagy�r l�tni k�v�n. - sz�l felh�zott orral, majd megvet�en r�m pillant, �s t�vozik. Az �stre n�zek, beledobok m�g p�r hozz�val�t, majd otthagyom. Most �gyis forrnia kell. Rem�lem, id�ben v�gzek. Egyenes tart�ssal �ts�t�lok a folyos�n. Minden szem r�m szegez�dik, mintha sejten�nek valamit. A nagy kapu el� l�pek, de egy �r meg�ll�t.

- Nem itt van. A szob�j�ban v�rja �nt a m�sodik emeleten.

N�m�n biccentek �s r��r�sen s�t�lok f�l a l�pcs�n. Az ajtaj�t el se lehetne t�veszteni, a folyos� v�g�n helyezkedik el, ak�rcsak a lenti nagy terem. Az el�tte �ll� hal�lfal� beenged. A szob�ban egy kandall�, egy �gy, n�h�ny polc, egy szekr�ny �s az ablak el�tt egy tr�nusszer� sz�k, amelyben � foglal helyet. Megker�l�m, �s mell� �llok, tartva egy l�p�s t�vols�got. Meredten n�zi a kinti t�jat, majd sz�ra nyitja sz�j�t.

- Hagyjatok magunkra! - a szolg�k sz�lsebesen t�voznak. Nem n�z r�m, az �vegnek besz�l. - Sokak k�ny�r�gtek az�rt, hogy visszafogadjam �ket, Perselus. De semmit nem tettek, amivel ki�rdemelt�l volna. Te azonban r�szolg�lt�l. Eml�kszem m�g, h�nyszor k�noztalak meg, pedig a r�d ruh�zott feladatokat mindig hib�tlanul teljes�tetted. �m �rul� volt k�zt�nk �s Te gyan�san sokat forgol�dt�l Dumbledore k�reiben. Viszont esk�dt�l, hogy h�s�ges vagy. Nem hittem Neked… M�r b�nom.

Rezzen�stelen arccal k�mlelem. Azt gondoltam, r�j�n. Azt gondoltam, idej�v�k �s ad p�r napot, hogy m�g haszn�ra legyek, azt�n meg�l. Ahogy most besz�l, meginogok ezen hitemben.

- Messze Te volt�l a legjobb hal�lfal�. Ha nem vet�dik r�d a gyan� �rny�ka, r�gt�n megteszlek vezet�nek.

Megh�kkenek legbel�l. Ilyen sokra tartott? Ezt sem gondoltam volna.

- De a hib�kat ki lehet jav�tani.

- Ti�d a megtisztel� poszt mostant�l. Keresve se tal�ln�k N�lad jobb mint�t a hal�lfal�knak, hiszen maga vagy a s�t�ts�g. Erre van sz�ks�g. - r�m emeli tekintet�t. Tal�n arra k�v�ncsi, felfogtam-e. - Mi a v�lem�nyed?

Sz� n�lk�l b�lintok. �gy lesz, ahogy akarja. M�st nem is tehetek. B�r abszurd a helyzet, m�g �lvezem is.

- Ezt szeretem benned. Nem ujjongsz, nem cs�kolod meg a kezemet, �s nem kezdesz �r�lt �r�mk�d�sbe. Sz�pen, csendben tudom�sul veszed �s k�sz. - a Nagy�r elismer�en b�lint, �s �jra kin�z a t�jra. Az erd� f�i furcs�n mozognak a sz�lben, mintha csak valami k�l�n�s vesz�lyt jelezn�nek.

- Nem sok kell m�r hozz�… - sz�ja szeglet�b�l mosoly b�jik el�. Elr�vedve n�zi az erd�t, hossz� ujj�val �ll�t simogatja. - �rzem, hogy k�zel a gy�zelem. A muglik hamarosan v�gleg elt�nnek a f�ld felsz�n�r�l. Az a senkih�zi Dumbledore sem v�dheti meg �ket t�bb�.

Gyomrom g�rcsbe r�ndul. Nem nevezheti �gy…

- Az a nevets�ges v�nember �s a mugliim�data. Nem is besz�lve arr�l a talpnyal� McGalagonyr�l…

A g�rcs egyre fokoz�dik. Minerv�val sok volt az �sszet�z�sem, de csakis a h�zaink miatt. K�l�nben nagyra tartom �t.

- Meg ott van az a nyamvadt f�lszem� auror �s az a sz�nalmas v�rfarkas. Mindig keresztbe pr�b�lnak tenni… csak pr�b�lnak…

Hatalmasat nyelek. Soha nem vallan�m be Lupinnak, de mindig is tiszteltem �s nem tudtam meg�rteni, mit keres olyan emberek k�zt, mint James Potter, vagy Sirius Black. � sokkal t�bb n�luk…

- Az eg�sz elpusztul. A s�t�ts�gbe v�sz. Ezeknek a nyomorultaknak a napjuk lassan le�ldozik…

Szemeim lecsukom, agyam elborul, �s el�ntik az eml�kek. A tov�bbiakb�l m�r csak sz�foszl�nyok ragadnak meg.

- …sik�tanak…

-…menek�lnek majd…

-…megv�ltozik…

- …hatalom…

-…halott lesz…

Hirtelen nyitom fel a szemeimet, melyek m�r gy�l�lett�l izzanak. �nk�nytelen�l mozdulok. Mindk�t karom f�lemelem �s ujjaimat a Nagy�r tork�ra fonom. F�kevesztett er�m �ltal hatalmas csattan�s k�s�ret�ben h�trad�l a sz�kkel. Mell�t�rdelek, �s azon vagyok, hogy kiszor�tsam bel�le az �letet. P�lc�ja apr� koppan�ssal hull a f�ldre �s elgurul. Hangtalanul t�tog, nem b�r besz�lni. K�zelebb hajolok s�padt arc�hoz �s a fogaim k�zt sziszegek.

- J�l gondoltad… El�rultalak. Szembek�ptelek, �s a k�pedbe hazudtam. F�ladtam az embereidet �s r�h�gtem a markomban. Dumbledorehoz voltam �s vagyok h�s�ges a mai napig. Elegem van az elcs�pelt eszm�idb�l �s a megal�ztat�sb�l. Sajn�lok minden percet, amit r�d pazaroltam a nyomorult �letemb�l. Megel�geltelek…

Az utols� sz�t lassan, kim�rten mondom, m�g k�zelebb hajolva. R�m�lten n�z bele fekete szemeimben, az �n lelkemben nyoma sincs f�lelemnek. Mindenemet a bossz� �des �rz�se hatja �t a t�nkretett �letem�rt. Egyszerre m�r nem nyitogatja a sz�j�t, �s nem pislog f�nytelen szeme. Szor�tom m�g egy darabig, �s inger�lts�gt�l remeg� arcomon most megr�k�ny�d�s jelenik meg. Engedek a fog�sb�l, �s ujjamat �t�er�re helyezem. Nem dobban. Mozdulatlanul fekszik eld�lt sz�k�ben. Egyenes tart�ssal f�lemelkedem, �s gyanakodva n�zek le r�, kezemet a p�lc�mon tartom. De �letnek nem adja semmi jell�t. H�tr�lni kezdek az ablak fel�.

- Nagyuram!

- Nagyuram!

A m�sodik sz�l�t�s m�r hangosabb, k�ts�gbeesett �s a szob�b�l sz�r�dik, de szerencs�re m�r az ablak al�l hallgatom. A tov�bbiakra egy�ltal�n nem vagyok k�v�ncsi. Rohanni kezdek, ahogy csak b�rok. A sz�z h� ropog l�baim alatt. Nyilv�n valami �szaki orsz�gban vagyok. Bevetem magam a k�zeli erd�be. F�ltekintek fut�s k�zben. Minden fa ugyanolyan �gimeszel�. Fekete tal�rom s�rolja a t�rzseket, ahogy lobog a nagy siets�gben. H�tra n�zek, azonban a kast�lynak, amelyb�l elj�ttem, m�r h�lt helye. Kev�ly f�k minden�tt, ameddig a szem ell�t. Nem lass�thatok. B�rmelyik percben f�lbukkanhatnak. M�r j� ideje zih�lok, a l�baimat m�r alig �rzem. Egy pillanatra meg�llok, el�re hajolok, egyik kezemmel egy t�rzsnek t�maszkodom, �s nagy leveg�ket veszek. F�ln�zek �s folytatom a rem�nytelen menek�l�st a semmibe. Minden olyan egyforma, mintha csak k�rbe menn�k. Lefogadom, hogy var�zs v�di ezt a helyet �s m�r soha nem jutok ki innen. Id��rz�kem elhagy, de abban biztos vagyok, hogy �r�k �ta rohanok fejvesztve. Egyszerre elvesztem egyens�lyom, �s tehetetlen�l esek a f�ldre. A jeges h�ban fekszem hassal. Nem b�rok f�l�llni. Ilyen mozdulatlanul meg�rzem testem sz�ks�gleteit. F�zom, �hezem �s szomjazom. Nem b�rok f�l�llni. Lelki er�m is elhagy lassan, ahogy arra gondolok, senki nem indul a keres�semre, senkinek nem fogok hi�nyozni. Dumbledore azt hiszi el�rultam. Azok pedig, akik f�lkutatnak, csakis a vesztemet akarj�k. Nem b�rok f�l�llni. Lassan els�t�t�l a vil�g…

Meleg, tiszta �s puha. Ezt �rzem magam k�r�l. Lassan kinyitom a szemem �s lust�n pislogva meredek egy mennyezetre. Mocorg�st hallok magam mell�l, odaford�tom fejem. Lupin �l az �gyam mellett karik�s szemekkel. Lassan konstat�lom, hogy a gyeng�lked�n vagyok �s a f�nyviszonyokb�l �t�lve, hajnal lehet. Kifejez�stelen�l meredek l�togat�mra �s tompa agyam j�rni kezd. Lehets�ges, hogy virrasztott mellettem? Mozdulatlann� merevedik, majd fel�m fordul �s a szemembe n�z. Szel�den elmosolyodik �s eg�sz arc�t a boldogs�g hatja �t. Tal�n nem is gy�l�l?

- Cssss…. - kez�t a karomra teszi, �s kedvesen csendre int. - Ne besz�lj most, Perselus! A v�laszok nem szaladnak el. Albus nemsok�ra j�n �s elmond mindent.

�mulattal figyelem az arc�t, amely t�r�d�st �s nyugalmat �raszt. Sz�gyellem, de �gy t�nik, kedvelem Lupint. Az ajt� fel� fordul, ahol Dumbledore l�p be. F�l�ll a sz�kb�l �s kez�t lassan elh�zza. Vet m�g r�m egy b�ztat� pillant�st, biccent az igazgat�nak �s t�vozik. Madam Pomfrey nem messze t�st�nkedik, �s megrov�an tekint az �jabb �rkez�re. Az elfoglalja Lupin sz�k�t, �s �gy t�nik, ezzel a hellyel egy�tt j�r a nyugtat� mosolyog�s. Nem t�tov�zik, belekezd a mes�be.

- Tegnap d�lut�n tal�ltunk r�d Finnorsz�gban. M�r j� ideje sejtett�k, hogy ott lehet a hal�lfal�k titkos b�v�helye. J�kor ment�nk oda.

L�tja a szememben, hogy sz�lni akarok, �n pedig az �v�ben, hogy most ne tegyem, ink�bb figyeljem n�m�n.

- Meghalt, Perselus… - kiss� k�zelebb hajol - V�ge. Voldemort nincs t�bb�.

Remegni kezdek. Csendben figyelek tov�bb.

- �s Te miattad nincs. Te lett�l a var�zsvil�g megment�je. - elmosolyodik. - Tudtam j�l, hogy nemsok�ra elhagysz minket. �reztem, hogy nem b�rod tov�bb t�tlen�l. Az egy dolog, hogy a Rend tagja vagy �s amilyen feladatot r�d ruh�zok, azt teljes�ted… �ltal�ban. - teszi hozz� eln�z�en mosolyogva az elmaradt legilimencia �r�kra utalva. Majd arca kiss� komorabb lesz. Minden bizonnyal esz�be jut Black, aki m�g ma is �l, ha nem tagadom meg a feladatot. Persze nem engem hib�ztat. Nagy leveg�t vesz �s folytatja. - Sokan zs�rt�l�dtek, hogy biztos �jra �t�llt�l. Leintettem �ket, �k pedig hallgattak. Sejtettem, hogy nagy lesz m�g a szereped, de �lmomban sem gondoltam volna, hogy ekkora.

Hitetlenkedve meredek r�, nem b�rom f�lfogni. L�tja rajtam, �s tov�bb magyar�z.

- Egyszer Voldemort eleny�szett att�l, hogy nem fogott az �tka egy cs�ppnyi gyermeken. Elhagyta test�t �s �l�holtt� lett. Nem kell r�szleteznem ezt Neked.

T�relmetlen�l b�lintok.

- Azonban a tegnapi napon megbocs�tott valakinek. Visszafogadott valakit a k�reibe. Ilyet soha nem tett ezel�tt. Nyilv�n megb�zott ebben az emberben. Megkock�ztatom: tisztelte.

�sszeh�zom szem�ld�k�m.

- Perselus! Mondott Neked valamit, ami arr�l �rulkodott volna, hogy nagyra tart T�ged?

F�lid�zem magamban a dics�r� szavakat �s a kinevez�s �g�ret�t:

- Meg akart tenni a hal�lfal�k vezet�j�nek. - sz�lok a szavakat kipr�selve r�snyire nyitott sz�mon.

Nem l�tok meglep�d�st az arc�n. �gy b�lint, mintha � ezt m�r r�gen tudta volna.

- Nos… Olyasvalaki ny�lt a torka fel� �s kezdte fojtogatni azzal az egy�rtelm� sz�nd�kkal, hogy meg�lje, akit… �rt�kelt. Akit m�lt�nak l�tott arra, hogy a legels� embere legyen. �s pont ez a szem�ly �rulta el �t, nem is ak�rhogyan. �gy hiszem, belehalt a sz�gyenbe. M�shogy tal�n nem is lehetett volna elpuszt�tani. Nem er�s m�reg, vagy �tok kellett. Hanem a teljes megal�ztat�s.

Kifejez�stelen�l n�zek bele k�k szemeibe, b�r magamban tombolok. Nem tudom elhinni, hogy �n gy�ztem le a S�t�t Nagyurat.

- Pihenj most! Sok munka v�r majd r�d. A hal�lfal�k is mind T�ged akarnak meg�lni �s a sajt� jeles k�pvisel�i is sz�tmarcangolnak, ha megtudj�k, mit vitt�l v�ghez. - arc�n cinkos mosoly jelenik meg �s kin�z f�lhold alak� szem�vege m�g�l, majd megfordul �s az ajt� fel� indul.

Csendben fekszem tov�bb. Nagyokat s�hajtok �s nyakamig magamra h�zom a meleg paplant. �n, Perselus Piton elpuszt�tottam. Meg�ltem a rettegett fekete m�gust. Nem Dumbledore, de nem is a csod�latos Potter… �n. Ez volt h�t �letem c�lja. Ez�rt volt a sok szenved�s. Erre hivattam. Az �g arra sz�nt, hogy olyan emberek megv�lt�ja legyek, akik gy�l�lnek, �s akiket �n is gy�l�l�k. �gy hiszem, ezt h�vj�k a t�k�letes csattan�nak. Bezengi a termet a sz�vb�l j�v� s�t�ni nevet�s, melyet �letem legnagyobb tr�f�ja hoz ki bel�lem. Megmentettem ezt a rohadt vil�got… Meg kell hagyni, Istennek t�nyleg j� a humor�rz�ke.