A t�l egyre zordabb� lett, engem viszont minden pillanatban melegs�g j�rt �t. Ha ak�r egy kicsit is elszomorodtam b�rmi miatt, r�gt�n eszembe jutott Perselus, akivel annyi �v ut�n ism�t tal�lkozhattam a minap. Nem sokat besz�lt�nk azut�n sem, hogy megfogtam a kez�t. Most nem az volt a l�nyeg. �rdemben annyi sz�t v�ltottunk, hogy meg�llapodjunk, mikor �s hol �rhetj�k majd el egym�st. Ez tal�n furcsa lehet, mert az volna a norm�lis, ha elvonultunk volna valahova, �s el sem engedt�k volna a m�sikat. De mi a norm�lis? �s mi a furcsa? Nek�nk ennyi kellett. J�b�l is meg�rt a sok, ahogy egy k�zhelyes k�zmond�s tartja. De mennyire igaz!? A Perselus-t�ladagol�s pedig szerintem b�rmin�l vesz�lyesebb lehet. Ez pont ugyanaz a helyzet, mint mikor az ember valami�rt koplal�sra k�nyszer�l, azt�n �jra lehet�s�ge ny�lik enni, zab�lni kezd, �s meg is betegszik. Nem szabad! K�stolni kell csak, lassan, �lvezettel. Nos, mi �gy tett�nk.

Bagolyposta �tj�n tartottuk a kapcsolatot. Neki a Roxfortban volt dolga, nem is kev�s. Nekem pedig ott sok keresnival�m nem volt, a sok kiruccan�s meg nem tett volna j�t. Az igazs�g az, hogy sz�rnyen pocs�kul voltam akkoriban. Ha nem tartja bennem a lelket a kedvesem l�te, tal�n t�nyleg teljesen elhagyom magam.

December elej�n megvil�gosodtam. Ez pontosan akkor t�rt�nt, amikor kil�pett az egyik di�kom a lak�som ajtaj�n, �s visszafordulva megk�rdezte, k�sz�l�k-e m�r a kar�csonyra. Szeg�ny nem tudta mire v�lni, ahogyan ekkor n�ztem r�. Dadogtam valami v�laszt, �s elk�sz�ntem T�le, majd sebt�ben penn�t �s pap�rt ragadtam…

Dr�ga Perselus,

Hogy �llsz azzal a f�zettel, amir�l mes�lt�l? Izgatottan v�rom a v�geredm�nyt, rem�lem, siker�lni fog! B�r nem t�ls�gosan agg�dom �rted.

K�zelednek az �nnepek, igaz�n eshetne m�r a h�. T�nyleg, Te hol t�lt�tted a kar�csonyt az elm�lt �vekben? �n a sz�leimmel voltam, de gyakorta eszembe jutottak a k�z�s kar�csonyok. Mit sz�ln�l, ha id�n ism�t egy�tt �nnepeln�nk? Lehetne ak�r itt n�lam, a lak�somban. Vagy ahol Te akarod. Mit sz�lsz?

�lel, Remus

Izgatottan, egy el�gedett s�haj k�zepette hajtottam �ssze a levelet �s k�ldtem el H�d�sszal. M�snap m�r j�tt is a v�lasz. �ppen te�t f�ztem, amikor a baglyom bekopogott az ablakon. Ott hagytam csapot-papot, hogy beengedjem, azt�n persze rohanhattam vissza a kifut� v�zhez. Mikor helyre�llt a k�osz, fel is t�ptem a levelet, �s olvasni kezdtem…

Kedves Remus,

Nem kezden�k most bele annak taglal�s�ba, mi sz�ks�ges m�g a f�zetem t�k�letess�g�hez. Legyen el�g annyi, hogy j� �ton vagyok, �s v�rakoz�saim szerint m�g ezen a h�ten elk�sz�l. A hat�konys�g�t val�sz�n�leg griffend�les di�kokon tesztelem majd.

Hangosan felnevettem, H�d�sz ett�l annyira megijedt, hogy majdnem leesett az asztalr�l, ahov� lesz�llt az im�nt. Mikor megbizonyosodtam r�la, hogy nem kapott szeg�ny madaram sz�vrohamot, olvastam tov�bb…

Az elm�lt �v kar�csonyait, meg �ltal�ban minden �nnep�t Dumbledore-ral vagy egyed�l t�lt�ttem. Nem mintha nem lenne neki jobb dolga, de megsajn�lt, �s mindig velem maradt, b�r folyton azt mondogatta, hogy sz�m�ra ez nem teher. Elhittem, vagy sem, nem mozdult mell�lem.

Minden esetre lehet r�la sz�, hogy id�n ism�t egy�tt t�lts�k az �nnepet. Az megfelel, ha 24-�n ott vagyok n�lad d�lben? Ehhez persze nem �rt, ha el�rulod a c�medet.

V�rom v�laszod!

Perselus

�tszellem�lt tekintettel raktam le a levelet az asztalra, �s remegve s�hajtottam egyet. Amint magamhoz t�rtem a k�bulatb�l, meg�rtam neki a c�memet �s azt, mennyire �r�l�k a v�lasz�nak.

A kar�csonyig h�tra l�v� id� teljes izgalomban telt sz�momra. A december pedig nem csak az �nnepre val� v�rakoz�s h�napja lett, hanem v�rakoz�s Perselusra. Ahogy minden nappal k�zelebb �s k�zelebb �reztem �t magamhoz, a kar�csony �j �rtelmet nyert. Persze, mindig is odavoltam ez�rt az �nnep�rt, �m ez az �des idei velej�r� m�rhetetlen j�kedvet biztos�tott, �s a sok �ven �t �rzett �r v�gre betelni l�tszott.

Kar�csony napj�ra m�r r�gen mindent feh�r h� bor�tott. Olyan volt az eg�sz, mint a mes�ben. T�k�letes persze semmi sem lehet…

A holdt�lte az �nnep el�tt n�h�ny nappal �rt, �s �gynak is d�nt�tt. Teljesen legyeng�ltem, a szervezetem keveset b�rt, �s �ppen ez�rt sz�pen meg is f�ztam. Pedig melegen �lt�ztem, gyakorta te�t �s kaka�t iszogattam, de el�g volt egy r�snyire nyitott ablak. �tkoztam is magam rendesen, hogy pont az im�dott �nnepre �s Perselus �rkez�s�re betegszem meg.

Reggel magamra h�ztam a legmelegebb pul�veremet, a nyakamra kanyarintottam egy s�lat, �s kipirosodott orral s�t�lgattam a lak�sban azt csinos�tgatva, �s rendet csapva benne. �ldottam az eszemet, hogy egy hete beszereztem a f�mat, �gy m�r csak d�sz�teni kellett. A p�lc�mmal m�r a h�nap elej�n sejtelmes, s�padt f�ny� kis g�mb�csk�ket hintettem az ablakaimra. Minden k�szen �llt, hogy fogadjam az �nnepet �s Perselust…

Percre pontosan �rkezett. Delet �t�ttek a harangok, amikor bekopogott. F�lbeszak�tottam egy orrf�j�st, gyorsan kidobtam a zsebkend�t, m�g egyszer k�rben�ztem kis lak�somban, majd mosolyogva ajt�t nyitottam neki.

- Szervusz… - k�sz�ntem r� kiss� rekedten.

M�lt�s�gteljes tart�ssal �llt el�ttem fekete kab�tj�ban, s�t�t s�lja f�lig m�r letekerve, �m ujjatlan keszty�je m�g a kez�n, mellyel egy z�ld pap�rszatyrot tartott.

- Ha sz�lsz, hozok valami gy�gyf�zetet… - morogta beljebb l�pve.

- Ide akaszthatod a kab�todat! Van �m f�zetem, �s iszogatom is, csak nem l�tszik…

Alig b�rtam elhinni, hogy ott van n�lam. Levette f�l�s ruh�it, lerakta csomagj�t, �n pedig te�val k�n�ltam. Le is �lt�nk a kandall� el� sz�rcs�lni egy kis meleg innival�t, �s �gy besz�lgett�nk, mintha az a sok egym�s n�lk�li �v nem is l�tezett volna.

Nem �rdekelt m�r a betegs�gem, csup�n n�h�ny kellemetlen pillanat maradt bel�le. P�r ronda k�h�g�s, f�j� orr, sok koszos zsebkend�, �s egy s�l a nyakam k�r�l. Perselus pedig olyan figyelmes volt, amit b�rmennyire is szerettem �t, nem felt�teleztem r�la. Amint �res volt a b�gr�m, m�ris t�lt�tt nekem m�g te�t, ha nem volt a kezem �gy�ben zsebkend�, r�gt�n ott termett egy tucattal.

Egy�tt d�sz�tett�k fel a f�t. �n puszta k�zzel, � a p�lc�j�val ir�ny�tgatta a bord� sz�n g�mb�ket, csillagokat �s arany girlandokat.

- Ugye nem baj, hogy nem ez�st�k a d�szek? Tudod, hazulr�l ilyeneket hoztam, �s az�ta mindig ilyeneket kapok �s veszek. Gondoltam r�, hogy megleplek, de…

- Ez a Te f�d, Remus… - szak�tott f�lbe halkan megigaz�tva a girlandot egy kecses p�lcamozdulattal.

- Ez a Mi f�nk… - r�ztam meg a fejem �s k�zelebb l�ptem hozz�.

Abbahagyta a d�sz�t�st, v�gign�zett rajtam, hossz� ujjait l�gyan a tark�mra fonta, mag�hoz vont, �s finoman megcs�kolt. Megremegtem kiss� az ismer�s, b�r m�r szinte elfeledett �rz�st�l, �s �lvezettel viszonoztam minden kis rezd�l�s�t.

Mikor v�gezt�nk a d�sz�t�ssel, le�lt�nk megpihenni a kanap�ra. Egyszerre azon kaptam magam, hogy ahogyan a m�v�nket csod�ljuk, sz�rakozottan a combj�t simogatom, �s csak �gy reflexszer�en megpuszilom az arc�t. Annyira term�szetes volt, �s olyan mag�t�l �rtet�d�. � sem kezelte m�sk�pp.

- Egy�ltal�n nem undorodsz t�lem? - k�rdeztem a szemeit figyelve, egy szipog�ssal adva s�lyt szavaimnak.

- Egy�ltal�n nem… - felelte l�gyan, �s mag�hoz �lelt.

Felraktam egy „R�gi Id�k Kar�csonya” c. lemezt a lej�tsz�ba. Eg�sz este sz�lt. Akkor is, amikor le�lt�nk megvacsor�zni a kev�ske, de ann�l finomabb pulyk�t. Akkor is, amikor odaadtuk egym�snak az aj�nd�kainkat. Akkor is, amikor Perselus k�sz�tett nekem egy isteni forr�csokol�d�t. Akkor is, amikor a kanap�t az ablak el� h�ztuk, �s egym�shoz b�jva figyelt�k a kis g�mbf�nyek keret�ben a sz�lling�z� havat…