- Nem vesz�lyes itt? - n�ztem k�rbe gyanakodva.

- Gondolod, idehozn�lak? - k�rdezte Perselus, majd egy hirtelen mozdulattal ber�ntott a k�monstrum m�g� �s szenved�lyesen megcs�kolt. Nem kellett arra figyelnem, hogy ne cs�sszak el, mert szil�rdan tartott.

- Igazad van, bocs�ss meg. - mosolyogtam r� k�rlel�en.

- Ha �gy n�zel, musz�j leszek. - sz�lt komolyan, majd megfogta v�llamat, eltolt kiss� �s len�zett a l�baimra. - H�t, ez m�r rossz, ahogy tartod �ket…

- Tudom. - Igaz�b�l a k�zeledben soha nem �llok valami stabilan.

- Nos… Kezdj�k az alapokn�l!

Minden figyelmemet neki szenteltem.

- A l�nyeg most az lesz, hogy talpon tudj maradni. Cifr�zni r��r�nk k�s�bb.

Azzal megragadta a kezemet �s m�r h�zott is maga ut�n. Ugyan szikl�k magasodtak f�l�nk, de kedvesem mellett biztons�gban �reztem magam.

N�ha meginogtam kicsit a bizonytalan talajon, id�m azonban nem volt elesni.

Perselus nem besz�lt. Csak ment �s ment, �n pedig k�t k�zzel kapaszkodtam bel�. Nem tudom, mennyi id� telt el �gy, de egyszerre azt vettem �szre, hogy eszem �g�ban sincsen egyens�lyozni. Egyszer�en megy mag�t�l.

- Perselus! - sz�ltam el�re.

� hirtelen meg�llt �s fel�m fordult, amit�l neki�tk�ztem a mellkas�nak. M�g csak meg se rezzent.

- �hm… Azt hiszem, menni fog egyed�l is.- sz�ltam zavartan.

- Helyes. - b�lintott szil�rdan.

Elh�z�dott t�lem �s p�r m�terrel t�volabb siklott. Tudtam, mi a feladatom: odajutni hozz�. Nem rossz c�l. Nagy leveg�t vettem �s indultam is. Egyszer�en csak mentem. Nem inogtam, nem bizonytalankodtam. Kit�rtam karomat �s �t�leltem �t. Megp�rd�lt�k n�h�nyszor a j�gen. Perselus azt�n l�gyan eltolt engem �s m�lyen a szemembe n�zett.

- B�szke vagyok R�d, Remus, de t�nyleg. - sz�lt �s homlokon cs�kolt. Meghatottan tekintettem vissza r� �s h�l�san kaptam ajkai ut�n, melyek forr�aknak t�ntek a hidegben �llva.

- Remus!

R�m�lten l�ktem el �t magamt�l meghallva Sirius hangj�t.

- Bocs�ss meg… - suttogtam neki b�cs�z�ul, �s sietve korcsoly�ztam ki a szikla m�g�l.

- Mi a fene? - m�rt v�gig James csod�lkozva.

- L�tod, Peter? Vegy�l p�ld�t r�la! Hogy siker�lt ilyen gyorsan megtanulnod, Holds�p? - mosolygott r�m Sirius.

- Megfelel� volt a motiv�ci�. - feleltem szel�den mosolyogva.

- Aha, biztosan… - j�ratta v�gig rajtam tekintet�t Sirius �rtetlen�l. Nem hiszem, hogy �rtette, amit mondtam neki. - Mindegy is. Gyere, Peter! Sok a dolgunk.

- Jajj, ne… - nyafogott a tan�tv�ny, mikor James�k k�t oldalr�l bel�karoltak. V�gyakozva n�ztem vissza m�g egyszer a hatalmas hegyoldalra, majd k�vettem bar�taimat.

A t�l pedig csak d�l. Fagyosabb volt ez az �vszak, mint el�tte b�rmikor. Perselus meg im�dta. Szeg�ny, szeg�ny Perselus…

Ism�t elj�tt a holdt�lte. A term�szet azt az �zetlen tr�f�t eszelte ki sz�momra, hogy kar�csony el�tt p�r nappal tet�zze be az �teri er�ket. M�g a bar�taim �lvezt�k a h�tv�g�t, �n k�sz�lhettem fel az �jabb s�t�ra Madam Pomfrey-val.

- Biztos vagy benne, Holds�p? - �llt el�m �sszevont szem�ld�kkel Sirius, am�g �lt�zk�dtem.

- Igen. Nem szeretn�m, ha velem j�nn�tek. Farkasord�t� hideg van, hogy �gy mondjam. - b�lintottam halv�ny mosollyal az arcomon.

- Ahogyan gondolod. De v�runk vissza min�l hamarabb! - csatlakozott James.

B�logattam m�g p�r sort, majd elk�sz�ntem �s leballagtam a kij�rathoz. Lassan s�t�tedni kezdett, pedig m�g csak d�lut�n volt.

Mikor a Szellemsz�ll�son le�ltem a roskadoz� �gyra, Madam Pomfrey becsukta r�m az ajt�t �s hallgattam t�volod� l�pteit. Furcsa volt egyed�l lenni. �ld�g�ltem ott a kab�tomban, doboltam a l�bamon �s gondolkoztam. N�ha elmosolyodtam, majd zavartan n�ztem k�rbe, mintha b�rki is megl�thatn�.

Majd minden idegsz�lammal �reztem, itt az id�. Bizonyoss�gk�ppen az �r�mra n�ztem, �s �szt�neim nem csaltak. Levettem kab�tomat, mely a rongyos ruh�kat takarta el. K�nz� f�jdalom j�rt �t �s t�rdre hullottam. Gerincem lassan megg�rnyedt. Torkomb�l morg�s �s h�rg�s t�rt f�l, majd vony�tani kezdtem, ahogy a hold f�nye r�m vet�lt. Furcsa ez az �llapot. Olyan �lomszer�. Szinte hihetetlen, hogy ilyenkor egy egyszer� �llat vagyok. K�rben�ztem a szob�ban �s kiszemeltem egy kis vackot. �ppen odakuporodtam volna, mikor ny�lt az ajt�. Felkaptam a fejem, �s morogni kezdtem. Perselus l�pett a szob�ba �s innent�l az �szt�n�k dikt�ltak, a vil�g els�t�t�lt…

A gyeng�lked�n �bredtem fel reggel. N�ztem egy ideig a plafont, m�g r�j�ttem, nem �lmodtam. R�m�lten �ltem f�l. Madam Pomfrey pedig m�r rohant is, hogy visszanyomjon.

- Nyugalom, Lupin! - fogta m�g mindig a v�llamat.

- Odaj�tt valaki… Odaj�tt… - k�nt�ltam zavartan �s f�lve

- Igen, de nem lett semmi baja az ijedts�gen k�v�l. Csak mag�nak k�sz�nheti. Viszont Neked pihenned kell! - felegyenesedett �s ott hagyott.

Nyugtalanul f�szkel�dtem egy k�nyelmesebb helyzetbe, majd magam mell� n�ztem. Perselus ott fek�dt. Aludt �ppen. Gondolom, rengeteg nyugtat�t kapott. De nem eleget… Motyogott valamit �s arcizma olykor megr�ndult. Legsz�vesebb �tk�sztam volna hozz�, de nem lehetett. Madam Pomfrey szemmel tartott minket. Lemondtam h�t r�la.

M�g aznap d�lut�n elhagyhattam a gyeng�lked�t, Perselusnak viszont nem volt szabad.

- Holnap reggelre kutya baja sem lesz. - legyintett a javasasszony �s becsukta m�g�ttem az ajt�t.

Szapora l�ptekkel indultam a Griffend�l toronyba. Berontottam a klubhelyis�gbe, bar�taim ott �ld�g�ltek.

- Szia Remus! De j�, hogy kiengedtek! - lelkendezett Peter �s felpattant Jamesszel egy�tt. Sirius azonban lassan emelkedett fel hely�r�l.

- Ki mondta el neki? - n�ztem v�gig szomor�an rajtuk. �gas �s F�regfark lehajtott�k fej�ket �s Tapmancsra sand�tottak, aki zavartan n�zett egyikr�l a m�sikra, majd r�m.

- �n voltam. Tr�fa volt az eg�sz… - sz�lt halkan, mik�zben h�tratette kezeit �s cip�je orr�val a sz�nyeget simogatta. Komoran �s csal�dottan n�ztem r�, de nem sz�ltam semmit. - Meg akartam leck�ztetni. Folyton lesi, hova t�nsz holdt�lt�kkor. Mindig, mikor nem jelensz meg �r�kon, gyanakodva n�zel�dik. Volt, hogy k�vetett minket. �gyhogy elmondtam neki, hogy menjen a Szellemsz�ll�sra, �s megtudja. Meg is tette. Mert egy h�lye k�v�ncsi denev�r!

Kicsit cs�ny�bban n�ztem Siriusra.

- Viszont James megmentette! Nem lett semmi baja �s legal�bb megtanulta, hogy ne �sse bele az orr�t a m�sok dolg�ba. - magyar�zta Tapmancs egyre nagyobb h�vvel.

- L�sd be, hogy ostobas�g volt. - sz�ltam k�zbe halkan, de ann�l nyomat�kosabban.

- Persze, hogy az volt. Sajn�lom… - eresztette le v�llait �s n�zett r�m sajn�lkozva.

V�gigm�rtem �t m�g egyszer utolj�ra, majd fels�t�ltam a szob�nk fel�. Nem volt kedvem azt mondani: Semmi baj, Sirius, csak ne forduljon el� t�bbet ilyesmi! Egyszer�en nem ment. Hal�lra r�m�tette azt az embert, akit a vil�gon a legjobban szeretek. Azt se tudtam, Perselus hogyan fog ezek ut�n viselkedni velem. F�ltem, hogy egy �r�k �letre megundorodott t�lem, �s ha megl�t a folyos�n, m�terekre elker�l majd. Meg�rtettem volna.

- Remus!

�, az az er�teljes hang, ami olyan l�gyan tudja kiejteni a legdurv�bb szavakat is. Kedvesem meg�llt a padom mellet, mik�zben �n elpakoltam a b�b�jtan felszerel�semet az �ra ut�n.

- Szervusz… - k�sz�ntem mosolyogva, a legnagyobb al�zattal.

- Gyenge vagy m�g? - �r�ltem, hogy egy�ltal�n hozz�m sz�l, de az a kifejez�stelen arc �s az a sz�ntelen, rideg hang majd sz�tszaggatta a sz�vem.

- Egy kicsit, de nem v�szes. - feleltem apr� b�lint�sok k�s�ret�ben.

- J�… - sz�lt kurt�n �s fak�pn�l hagyott. Nem sok hi�nyzott, hogy ut�na rohanjak. Azonban r�j�ttem, ha igaz�n besz�lni akarna velem, m�g mindig itt lenne. Nem akar…

- Szerintem anya vesz nekem egy csokib�ka-k�rtya tart� k�nyvet. - �js�golta nagy vid�man Peter �s n�zte, hogyan pakolunk �ssze.

- Te m�r k�sz vagy? - n�zett r� hitetlenkedve Sirius.

- Nan�… - felelt F�regfark.

- M�r Te is k�sz lehetn�l, ha nem n�zegetn�d egy �r�n �t minden cuccodat, amit tal�lsz. - vetettem oda Tapmancsnak, mik�zben �ppen egy drapp nadr�gomat hajtogattam �ssze.

- De olyan j� dolgaim vannak! - ord�totta el mag�t Sirius, amit�l James h�trah�k�lt �s hanyatt v�g�dott egy a f�ld�n hagyott szappangyerty�ban.

- Te nem vagy norm�lis! Mit �v�ltesz? - torkolta le bar�tj�t �gas a padl�n fek�dve.

A plafon fel� n�zve r�ztam meg kicsit a fejemet, majd Tapmancs f�l�hez kaptam, �s kir�ntottam bel�le a hangtalan�t�kat.

- H�j! Ez f�jt! Te… Ez a kis ketyere nagyon ott van, nem? - mutatott a kezemben tartott kis goly�kra Sirius.

- Igen, csod�s, de szerintem ilyen nek�nk k�ne, hogy ne kelljen folyton T�ged hallgatnunk. - ny�jtottam oda mosolyogva elkobzott �rt�keit.

- �gy �llunk? Adok �n Neked! - kapta fel p�rn�j�t a s�rtett �s �r�lt p�f�l�sbe kezdett. Szerencs�re a t�bbiek hamar a seg�ts�gemre siettek. Ett�l viszont az addig viszonylag rendnek nevezhet� �llapot se perc alatt felbomlott a szob�ban.

A csacsog� di�kok ism�t a folyos�n tolongtak, hogy min�l jobb hely�k legyen majd a Roxfort Expresszen. James�ket se kellett f�lteni. �k �ltal�ban letelepedtek valahol, azt�n mikor kinyitott�k az ajt�t, el�re rohantak �s k�zben mindenkit fell�ktek. Most sem volt ez m�sk�pp. Peter pedig elhat�rozta, hogy nem marad le m�g�tt�k �s sz�m�ra �r�lt iramban kocogott �t a t�megen. �n lassan bandukoltam a t�bbiek k�z�tt �s tekintetemmel Perselust kerestem.

- Kellemes sz�netet… - hangja a h�tam m�g�l �rkezett. Boldogan fordultam meg, mire.. els�t�lt mellettem. �sszeszorult torokkal n�ztem ut�na. Ennyi volt az elk�sz�n�s. � meg r�ad�sul ism�t marad a Roxfortban egyed�l. �s �gy v�lunk el egym�st�l. N�h�nyan nekem j�ttek, de mit sem t�r�dtem Vel�k. Szomor�an n�ztem a t�rsaimat �s a hatalmas, nyitott ajt�t, amin nem sokkal ezut�n kil�ptem.

Sirius�k m�r r�g a lefoglalt kup�ban �ltek, �s mosolyogva csapdost�k a maguk mellett l�v� helyeket, hogy le�ljek valamelyikre. Ledobtam magam, karba tettem kezeimet �s �sszeh�ztam magam eg�szen kicsire. �k meg viccel�dtek tov�bb. Most nem tudtam nevetni rajtuk. B�san n�ztem az elsuhan� t�jat, mikor a vonat elindult, hogy elvigyen Perselus n�lk�li otthonomba.