P�r nap m�lva m�r kutya bajom nem volt �s nem is �rtettem, hogy lehettem akkor ilyen rosszul. Ez mindig �gy volt. Egy lehetetlen k�rforg�s: Holdt�lte, gyenges�g, j� k�z�rzet, �j holdt�lte, ism�t gyenges�g, �jabb j� k�z�rzet. Azok is sokszor felteszik a k�rd�st, akiknek  nincsen semmi hasonl�an biztos esem�ny az �let�kben, h�t m�g �n: Mi �rtelme, ha mindig ugyanoda �r�nk vissza? Mi �rtelme van egy�ltal�n ennek az eg�sznek?

Ezen elm�lkedtem az egyik igen unalmas m�giat�rt�nelem �r�n �s v�laszul csup�n szavak sora ugrott be. �m azok olyanok voltak, melyek�rt k�l�n-k�l�n is meg�ri �lni… csokol�d�, dzsessz, k�nyvek, sz�l, s�t�l�s, alv�s, Peter, James, Sirius… Perselus… Ahogy az utols� nevet kimondtam magamban, r�gt�n fel�l�nk�ltem, �s eg�szen �gy t�ntem, mintha figyeln�k. Binns professzor ezt l�tv�n boldogan r�m mosolygott �s nekem kezdett magyar�zni.

- Szeretem, hogy pontos vagy. - dics�rt meg Perselus, mikor a Sz�ks�g szob�ba �rtem.

- T�ged v�tek lenne lek�sni. - feleltem egy szel�d, de ann�l kih�v�bb mosoly k�s�ret�ben. Neki sem kellett t�bb. Mag�hoz ragadott �s olyan hevesen kezdett cs�kolni, hogy alig tudtam l�legezni. V�g�l egy ny�g�ssel nyugt�ztam, hogy nem kell nekem leveg�.

- Mit akarsz, mit tegyek? - sz�ltam hangomban a legnagyobb megad�ssal, m�g Perselus a tark�mat simogatta.

- Mit akarjak, mit tegy�l?

- Azt, amire igaz�n v�gysz most. - suttogtam a m�lybarna szemekbe n�zve.

- Ez minden bizonnyal egy szokatlan dolog lenne.

Olyan k�zel voltunk egym�shoz, hogy orrunk majd hogy nem �ssze�rt.

- Tudhatn�d, hogy szeretem a szokatlan dolgokat. Itt vagy p�ld�ul Te. - nem engedtem megad�, al�zatos �s egyben kih�v� tekintetemb�l, amelyik j�l tudom, mindig hatott r�… nagyon is hatott…

- Nem vagyok biztos benne, hogy akarn�d. - sz�lt halkan.

- Egy: nem az volt a k�rd�s, �n mit akarok…

L�ttam, hogy sz�ra nyitja sz�j�t, ez�rt mutat�ujjamat ajkaira helyeztem.

- Kett�: amit Te akarsz, azt akarom �n is. Ebben biztos lehetsz.

Lassan leengedtem kezemet �s v�rtam. Perselus lehunyta szem�t �s a f�lemhez hajolt. P�r hossz� m�sodpercig csup�n a szuszog�s�t hallottam, azt�n l�gyan megsz�lalt:

- Szeretn�m magam a sz�dban tudni.

�gy �reztem, menten �sszecsuklok. Mindenem beleremegett a szavaiba. Hogy lehet egy 15 �ves sr�c ilyen… ilyen… �rj�t�? �s mi az az ostobas�g, hogy tal�n �n ezt nem akarom? Ugyan m�r… Egy karossz�k t�nt fel m�g�tte, �n k�v�ntam ezt. Megfogtam v�llait �s lenyomtam �t r�, majd a karf�kon megt�maszkodva hajoltam hozz� eg�szen k�zel. M�g egyszer meg�zleltem ajkait, majd let�rdeltem el�. A kez�re n�ztem, amely a l�b�n pihent. Idegesen markol�szta tal�rj�t.

- Ne izgulj! - n�ztem f�l r�.

- Nem izgulok… - felelte kicsit remeg� hangon. Nem b�rtam nem elmosolyodni. Ujjaimat t�rd�re helyeztem, �s egyre f�ljebb cs�sztattam �ket. Perselus beharapta als�ajk�t �s szinte remegett. Mikor kezem v�gre �gy�k�hoz �rt, hirtelen lehunyta szem�t �s kicsit f�ljebb h�z�dott. Nadr�gja olyan megad� �s k�szs�ges volt, ak�rcsak ekkor � maga. M�g egyszer f�ln�ztem r�, � azonban csak s�r�n pislogva n�zett a t�volba �s m�ly elny�jtott leveg�ket vett. Azt�n ahogy eggy� lett�nk… azt le�rni se lehet. �reztem erei l�ktet�s�t �s teste forr�s�g�t. L�gyan k�nyeztettem, � pedig b�dultan ny�gni kezdett. Hossz� ujjai hajamba t�rtak �s szinte dikt�lta, mit tegyek. N�ha arc�ra n�ztem, amely szenved�st mutatott.

Mondom �n… a k�j n�ha szenved�s �s egy ilyen szenved�sbe az ember sz�vesen halna bele. Tal�n nevets�gesen hangozhat, de m�rhetetlen�l boldog voltam, hogy ezt tehetem. Sokak szerint megal�zkod�s. Szerintem f�lemeli az embert. Az al�zat, amelyet ilyenkor tan�s�tasz, a szeretet megnyilv�nul�sa. Nem mondhatom �nzetlens�gnek, hiszen amit tettem, saj�t magamnak okozott elmondhatatlan �r�m�t.

Mikor azt�n Perselus teste megfesz�lt �s hangtalanul ord�tott fel, meg�rezhettem kellemes munk�m gy�m�lcs�t. F�lemelkedtem hozz� �s nyeltem egy nagyot.

- Remus… ez… ez… - nem hagytam, hogy elmondja, milyen volt…

- Mindj�rt kezd�dik a b�jitaltan �ra. - mondtam halkan, mikor bar�taimmal ballagtam a folyos�n egy h�v�s �szi napon.

- Jajj, Remus, m�g van vagy �t perc! - legyintett le James.

- �gy hi�nyzik Pipogyusz… - sz�lalt meg Tapmancs. Vetettem r� egy sz�r�s tekintetet. - Most mi rosszat mondtam?

Nem feleltem semmit, csak megr�ztam a fejem.

- Potter… - sz�lalt meg egy trill�z� hang valahol mellettem. F�ln�ztem �s Lily �llt szemben a meg mukkanni sem b�r� Jamesszel. - Ha most nem mondom ki a nevedet, teljesen sim�n nekem j�tt�l volna. Tal�n n�ha el�re is n�zhetn�l, nem k�ne mindig fent hordanod az orrodat. - Ha Neked mentem volna, az azt jelentette volna, hogy Te sem el�re n�zel. - v�gott vissza �gas. Mi csak �lltunk mellett�k �s figyelt�nk.

- Igaz. Tudod, ha messzir�l �szreveszem, hogy k�zeledsz, eszembe jut az a megal�z� �s igen csak sz�gyellni val� t�ny, hogy ugyanabba a h�zba j�runk �s ilyenkor valahogy nincs hozz� k�pem, hogy b�szk�n kih�zzam magam. Ink�bb les�t�m a szemem. - sz�lt komolyan Lily, majd elhaladt James mellett.

- �h! H�lye l�nyok… - legyintett �gas, �m amit kimondott, teljes ellent�tben �llt kifejez�s�vel. Az f�jdalmas volt �s elkeseredett. Szeretette Lily-t. Nagyon szerette.

- Jajj, �gas, annyi l�ny van m�g a f�ld�n. - pr�b�lta nyugtatni Sirius.

- Tudom, persze! De ezt most mi�rt mondod? - tettetett �rtetlens�get James.

- Mindegy, pajt�s, mindegy… - veregette meg Tapmancs �gas v�ll�t. Ekkor hirtelen…

- Becs�ngettek! Basszus! - ord�totta el mag�t Peter �s m�r rohant is. Mi meg uzsgyi ut�na �s p�r pillanat m�lva le is hagytuk. L�kd�s�dve futottunk a folyos�kon �t �s nagyokat nevett�nk a m�sik botladoz�sain.

- Ezt megkeser�l�d! - ki�ltott vigyorogva Sirius, mikor James majdnem kig�ncsolta. Ut�na eredt �s miel�tt m�g �gas az ajt�hoz �rhetett volna, visszar�ntotta, �s ott civakodtak az terem bej�rata el�tt. Mikor be�rt�k �ket Peterrel, meg�lltunk �s kimer�lten nevett�nk rajtuk. �gy birk�ztak p�r centire a c�ljukt�l, mintha az �r�kk�val�s�gig is folytatn�k. K�zben hangosan szidt�k egym�st, �s n�ha felnevettek.

- Mi-folyik-itt? - nyitott ajt�t Mortis professzor. F�regfark �s �n remegni kezdt�nk az elfojtott nevet�st�l. Komikus l�tv�ny volt k�t k�cos haj�, megviselt bar�tunk, amint mozdulatlann� merevedtek a tan�rt megl�tv�n.

- Azonnal szedj�k rendbe magukat �s j�jjenek be!

Komoly arccal l�pkedt�nk be a terembe �s foglaltuk el hely�nket. Egy ideig mind a n�gyen a t�bla fel� szegezt�k tekintet�nket, ahol Mortis professzor is �llt, majd v�gign�ztem zil�lt bar�taimon �s egyszerre t�rt ki bel�l�nk a hars�ny nevet�s.

- Ez azt�n most m�r t�nyleg felh�bor�t�! H�sz pont a Griffend�lt�l!

Erre kicsit megpr�b�ltuk visszafogni magunkat, de az �ra v�g�ig folyamatosan azon k�zd�tt�nk, hogy ne t�rj�nk ki ism�t. V�g�l visszaszereztem az elvett pontjainkat. �gy vid�man ballaghattunk ki a teremb�l a kics�nget�skor.

M�r nem volt furcsa. Ugyanolyan term�szetes volt a bar�taimmal elt�lt�tt id�, mint a Perselusszal val� kapcsolat. Az �letem r�szei �s remek�l megf�rtek. R�j�ttem, hogy mindkett� ugyanolyan term�szetes �s ugyanolyan sz�p. Nincs mit sz�gyellnem se egyikben, se m�sikban. Persze, �r�ltem volna, ha �szinte lehetek, de soha nem voltam az az el�gedetlenked� fajta. Ezt James�k is megmondt�k… Azt mondt�k, �n vagyok a t�rsas�g lelkiismerete, v�d� angyala, ahogy tetszik. Ha mindenki panaszkodott, �n vil�g�tottam r� a dolgok j� oldal�ra. Ha valaki rossz ir�nyba t�rt volna, �n mutattam meg a helyes utat. Szerettem ezt a szerepemet, hiszen nagyon h�l�s volt.

Igen hamar k�sz�nt�tt be a fagyos t�l. Persze mikor Perselus karjaiban n�ztem az odakint d�l� h�vihart a Sz�ks�g szoba �jdons�lt kanap�j�n, egy�ltal�n nem f�ztam.

- A kedvenc �vszakom. - sz�lalt meg kedvesem halkan, mik�zben sz�rakozottan simogatta karomat.

- H�t, nem csod�lom. - feleltem l�gyan �s f�ln�ztem r�.

- Tudsz korcsoly�zni? - k�rdezte lassan r�m emelve s�t�t szemeit.

- Nem… Sajnos nem. Pr�b�lkoztam m�g kiskoromban, de soha nem j�tt �ssze. - tekintetem fekete haj�ra siklott. Felemeltem kezem �s ujjaim k�z� vettem egy tincset.

- Majd �n megtan�talak. - szegte fel fej�t.

- Az nagyon j� lesz. - mosolyogva cs�koltam meg, majd hozz�b�jtam �s lehunytam szemem, � pedig f�lt�n tartott karjaiban hossz� perceken �t.

- Merlin p�lc�j�ra, ez �ngyilkoss�g! - ord�tozott Peter, mikor Sirius�k r�cs�sztatt�k a befagyott t� jeg�re.

- Kapaszkodj bel�m, ha nagyon nem megy! - javasolta James �s botladoz� bar�tja mell� siklott. �n mosolyogva figyeltem �ket a partr�l egy k�nyvvel a h�nom alatt.

- Vigy�zz Peter! - kurjantott Sirius �s egyenesen F�regfark fel� tartott. M�g �ppen lef�kezett el�tte, azonban bar�tunk a nagy ijedts�gt�l h�ttal landolt a j�gen. �gas�k mosolyogva korcsoly�ztak k�zelebb, hogy talpra seg�ts�k.

- K�zvesz�lyes…

Felkaptam fejemet a nagyon ismer�s b�rsonyosan m�ly hangra. Perselus len�z�en suhant el bar�taim mellett, akik minden erej�kkel Peterre koncentr�ltak. Azonban Siriusnak visszav�g�sra mindig futotta:

- Annyira nem, mint egy korcsoly�s denev�r!

Perselusr�l szinte leperegtek ezek a szavak, ahogy - �gy t�nt - ekkor minden m�s is. Zsebre dugott k�zzel siklott tov�bb a h�feh�r j�gen �jsz�n kab�tj�ban, �s olykor k�nnyed�n megp�rd�lt, ha �gy tartotta kedve. Megbabon�zva n�ztem bar�taimr�l teljesen megfeledkezve. �gy suhant korcsoly�j�ban, mint ahogy a sas szeli �t az eget. Minden mozdulata szil�rd �s hat�rozott, m�gis kecses �s gy�ny�r� volt. A sz�l olykor arc�ba f�jta �ben haj�t, �m � ezzel mit sem t�r�d�tt. Nem is l�ttam m�st rajta k�v�l, pedig tele volt az eg�sz t� nevet�, csetl�-botl� di�kokkal.

- Nem pr�b�lod meg t�nyleg, Remus? - f�kezett le el�ttem Sirius.

- �hm… megl�tom m�g. - feleltem zavartan, majd ism�t Perselusra n�ztem. Tapmancs visszasiettet az ism�t f�ldet fog� Peterhez. Kedvesem egyre t�volabb siklott t�lem. - Sirius!

- He? - kapta r�m tekintet�t bar�tom, mik�zben F�regfark megint elesett m�g�tte.

- Most elmegyek, de majd m�g visszan�zek.

N�h�ny b�lint�ssal nyugt�zta, majd szitkoz�dva fordult vissza �gyetlenked� bar�tj�hoz. Megszapor�ztam l�pteimet �s a parton s�t�lva pr�b�ltam min�l t�volabb ker�lni T�l�k, �s v�gyakozva n�ztem Perselus ut�n.

- �, J�zus Krisztus, nem lehetne kicsit gyeng�debben?

A hang ir�ny�ba kaptam fejem. Anthony �ld�g�lt nem messze egy szikl�n, Rita pedig el�tte t�rdelt �s a fi� karj�n l�v� sebet tisztogatta egy kend�vel.

- Ne hisztizz m�r, �n pr�b�lok min�l k�m�letesebb lenni! - m�ltatlankodott a l�ny.

- H�t, nem l�tszik! - sz�lt szemtelen mosollyal Anthony, mire Rita egy hatalmasat csapott a l�b�ra. - H�, egy beteggel nem b�nunk �gy!

- Sziasztok! - �dv�z�ltem �ket mosolyogva, mik�zben megigaz�tottam s�lamat. - Nem tudn�tok v�letlen�l k�lcs�nadni egy korcsoly�t?

- De! Persze, Remus, ennek az agyal�gyultnak most �gysem kell. - sand�tott kac�ran kedves�re Rita, mire Anthony odany�jtotta nekem a korcsoly�t �s se perc alatt a h�ba d�nt�tte a kekecked� l�nyt. Kicsit t�volabb ballagtam szerzem�nyemmel egy k�sz�net elmormol�sa ut�n, majd le�ltem a h�ba �s felh�ztam l�bamra. Te sem vagy norm�lis, Lupin, meg sem b�rsz �llni ebben! H�tra hagytam k�nyvemet �s cip�met, �s valahogy elbotladoztam a j�gig, ahol kit�rtam karjaimat �s megpr�b�ltam nem hanyatt v�g�dni. A l�baimra meredtem �s ak�rh�nyszor megpr�b�ltam f�lemelni fejemet, meginogtam, �gy jobb h�j�n ism�t csak �lltam ott egyens�lyozva. Egyszerre azt�n valaki elkapta az egyik karomat �s h�zni kezdett. Perselus volt az. K�szs�gesen hagytam magam. �tsiklottunk a di�kok t�meg�n, akik szerencs�re nem Vel�nk voltak elfoglalta. V�g�l teljesen ki�rt�nk t�rsaink k�z�l �s egy szikl�n�l �lltunk meg a kast�ly alatt.