Hajnal van. Valami furcsa �z �l a sz�mban… v�r. Minden porcik�m f�j. Val�sz�n�leg Sirius lett az esti harcunk gy�ztese. M�g egyszer� kutyak�nt is er�sebb, mint egy v�rfarkas. Mondjuk amilyen megviselt az a fenevad, nem neh�z elb�nni vele. M�gis h�l�t adok, hogy nem tal�lkoztam eddig ilyen �llattal… Dehogynem! Egyszer. B�r nem is eml�kszem r� szerencs�re. Az a bestia tehet err�l az eg�szr�l. Teljesen m�s lenne az �letem, ha nem mar meg az a v�rfarkas. Ennyin m�lik minden… egy ostoba harap�son. Ha ez nem t�rt�nik, James-�k nem lesznek anim�gusok �s Peter nem tud ilyen j�l elrejt�zni. Viszont olyan sok kalandot sem �lhett�nk volna �t a bar�taimmal… �h! H�lyes�g azon t�prengeni, „Mi lett volna, ha…”. Van el�g dolgom itt a jelenben…

Vajon mi lehet a t�bbiekkel? Nem mern�k most egyik�k szeme el� se ker�lni… F�leg Perselus szeme el� nem. Mindennek �gy kellett lennie, ahogy az t�rt�nt, de � jogosan lesz d�h�s… Perselus… Perselus Piton professzor… Hihetetlen, hogy �gy m�lik az id�! Eml�kszem m�g, milyen volt, amikor el�sz�r l�ttam… Nagyon j�l eml�kszem…

Alig mertem elhinni, hogy a Roxfortba fogok j�rni. Sz�ml�ltam a h�tral�v� id�t m�r egy �vvel az els� tan�t�si napom el�tt. A vonaton egy kup�ba ker�ltem egy szem�veges k�cos s�t�tbarna haj� sr�ccal, James Potterrel. Nagyon kedves volt velem. Kis id� m�lva csatlakozott hozz�nk egy el�gg� �gyetlen g�mb�ly� gyerek is, Peter Pettigrew. M�r j� ideje ment�nk, amikor egy iszonyatosan bozontos fekete haj� magas fi� helyet k�rt mellett�nk, Sirius Black. �s m�r �ssze is �llt a csapat. R�gvest nagyon j�ban lett�nk �s megfogadtuk, hogy akkor is napi kapcsolatban fogunk �llni, ha k�l�n h�zba ker�l�nk. Mint az az �t v�ge fel� kider�lt, Sirius az�rt n�zett �gy ki, mint aki a kup�ba val� bek�redzked�sig a vonatb�l kil�gatott fejjel utazott, mert �gy is t�rt�nt. Im�dta a sz�guld�st �s nem tudott ellen�llni a k�s�rt�snek.

Az iskola sz�zszorta szebb volt, mint ahogy elk�pzeltem. A szeg�nyes h�zhoz k�pest, amiben addig �ltem, igen nagy v�ltoz�s volt. A Griffend�l h�zba osztottak be, ahogyan �jdons�lt bar�taimat is. Lehet gondolni, mennyire boldogok voltunk. Eg�sz vacsora alatt nevett�nk �s h�ly�skedt�nk �s �n m�r el�re �lveztem az elk�vetkez� 7 �vet. Tudtam, hogy sok feladatom lesz, �s �gyelnem kell r�, hogy ne �rtsak senkinek, de m�r nem t�nt olyan borzalmasan neh�znek mindez. Am�g James�k a kviddicsr�l besz�lgettek, �n egy kicsit k�rbe n�ztem. Lelkes els��vesek, vihog� m�sod�vesek, m�lt�s�gteljes sokad �vesek, szimpatikus oszt�lyt�rsak, tiszteletrem�lt� tan�rok �s… egy komor tekintet�, rejt�lyes, fekete hossz� haj� mardek�ros els�s fi�. Ott �lt egyed�l, senkihez nem sz�lt egy sz�t sem. Mintha m�g a t�rsai is tartottak volna T�le. A sz�ja tele volt valamilyen �zletes �tellel. Hirtelen meg�llt a r�g�sban. Egy ideig semmitmond�an k�mlelte a t�ny�rj�t, majd f�ln�zett, egyenesen bele a szemembe.  �reztem, hogy a sz�vem meg�ll. P�r m�sodpercig pislogtunk egym�sra, majd Sirius z�kkentett ki az elmer�l�semb�l azzal, hogy se perc alatt az asztal al� cs�szott, mert nem b�rt �lve maradni a kit�r� r�h�g�s�t�l. Tekintetem �jra visszav�ndorolt a fi� fel�, azonban be�lt a k�pbe egy magas holl�h�tas, �gy m�r nem l�ttam bel�le semmit. �jra bar�taimmal kezdtem foglalkozni. Az �tkez�s befejezte ut�n megmutatt�k h�l�termeinket. Mindannyian nagyon f�radtak voltunk. James, ahogy bed�lt az �gy�ba, m�r r�gt�n horkolt is. �n lehunytam a szememet �s nem kellett sok id� hozz�, hogy f�l�lomba mer�ljek. Rengeteg k�p �s hang kavargott bennem: elindul a vonat, ajt�nyikorg�s, zakatol�s, nevet�s, a botladoz� Peter, a k�cos Sirius, a t�, a f�nyes kast�ly, a Nagyterem, a sok finom falat, James lelkes besz�de a leg�jabb versenysepr�r�l, zsibong�s �s egy fekete haj� mardek�ros sr�c, aki meg�rezte, hogy �t n�zem…