Penna k�zbev�tele �s let�tele: 2004. j�nius 29.
Jogok: Ezennel c�folok minden olyan v�dat, miszerint mindennek b�rmi k�ze lenne a Harry Potter - tagad�shoz.
Figyelmeztet�s: Igaz�b�l nincsen. Csak tal�n annyi, hogy a kedves olvas� ne sz�m�tson semmilyen �rdekfesz�t�, vagy izgalmas cselekm�nyre. M�rmint olyanra ne, amit �ltal�ban annak neveznek. Ugyanis szerintem nagyon izgalmas �s �rdekfesz�t� m�…
Megjegyz�s: Val�dib�l ez a m� kapcsol�dik az �j utakon c�m� irom�nyomhoz, f�k�nt annak egy megmozdul�s�hoz. Meg a szerepl�k is ugyanazok… MaRaUdErS.RuLeZ!

Egyetlen egyszer

- H�! - kapta f�l fej�t reggel Remus a Griffend�l torony egyik h�l�helyis�g�ben, mikor Sirius meg�t�tte egy p�rn�val.

- Jaj, bocs, Holds�p, nem T�ged akartalak eltal�lni, hanem ezt a… - azonban a fi� m�r nem tudta befejezni magyar�zat�t, ugyanis egy James �ltal r�m�rt hatalmas csap�st�l a f�ldre zuhant. - Te kis nyomorult f�reg! - t�p�szkodott fel ism�t �s megindult hangosan nevet� bar�tja fel�.

- Olyanok vagytok, de komolyan… - motyogta �lmosan a k�cos haj� Remus �s �sszesz�k�lt szemeit meresztgette a viaskod�kra.

- M�gis milyenek? - n�zett ki r� oldalra James, mik�zben hal�los szablyak�nt p�rgette meg p�rn�j�t.

- T�lem csat�zzatok, de van fogalmatok r�la, milyen rossz erre �bredni? - Remus megvakarta ellent�tes v�ll�t, mik�zben halkan �s�tott egyet.

- Tal�n ilyen? - azzal Sirius odarohant a m�g alv� Peter �gy�hoz �s lekevert neki egyet p�rn�j�val. A g�mb�lyded fi� l�lekszakadva �lt f�l �s n�zett k�rbe �rtetlen�l.

- Mi? Hogy? - k�nt�lt zavartan.

- Teljesen egyet �rtek Veled, F�regfark! �n is �gy gondolom… - sz�lt nagy komolyan Sirius, a p�rn�t a v�ll�ra vetve.

- Mi? Mivel? Hogy? Mi t�rt�nt? - a fi� megfogta fej�t �s tov�bbra is tan�cstalanul n�zett k�rbe.

- Ok�, ekkor�t nem �thettem. - sz�lt hat�rozottan a mer�nyl�, mik�zben �ldozat�t n�zte. James ezalatt remek�l sz�rakozott p�rn�j�nak lenget�s�vel.

- Elmondom, mi t�rt�nt, Peter. - fek�dt az oldal�ra Remus, hogy l�ssa �rtetlen bar�tj�t. - Ez a k�t �r�lt azt tekinti a vil�g legjobb sz�rakoz�s�nak, ha alv� embereket �bresztgethetnek fel a p�rn�ik seg�ts�g�vel. �gy hiszem, nagy m�rt�kben p�ldak�p�knek tekintik a bany�kat. De a pr�b�lkoz�saik el�g kezdetlegesnek bizonyulnak.

- Aha… - sz�lt Peter elkerekedett szemekkel n�zve fekv� bar�tj�t �s tekintete semmivel sem sug�rzott t�bb �rtelmet, mint az el�bbiekben

- A l�nyeg az, Peter, hogy ezek nem norm�lisak. - ford�totta felfele k�zfej�t Remus, ujjait bar�tai fel� szegezve.

- H�t, ezt eddig is tudtam. - v�laszolt v�ll�t megvonva a fi�.

- V�h�! - kurjantott James �s egy nagy lend�lettel leverte az �jjeliszekr�ny�n l�v� k�nyveket, majd megindul Sirius fel�, aki Remusra csapta �t p�rn�j�val.

- Hogy a csuda vigye el! - sz�lt hangosan Holds�p �s megpr�b�lta leg�mb�rgetni mag�r�l halottat j�tsz� szem�veges bar�tj�t. Sirius ugat� nevet�sben t�rt ki �s csapott egyet p�rn�j�val. Remus meg�llt a k�zdelemben, �s tekintet�t a r�h�g� fi�ra f�ggesztette.

- Mit ittatok, el�ruln�tok?

- Azt mondja… - sz�lt nevetve Sirius - Azt mondja… Csuda vigye el!... - azzal odas�t�lt Remus �gy�hoz �s r�t�rdelt, a fi� mell�. Peter csendben figyelte az esem�nyeket. Egyszerre Jamesb�l is kit�rt a nevet�s.

- Na, ha m�r felt�madt�l, akkor m�ssz le r�lam! - noszogatta Holds�p tetszhalott bar�tj�t.

- Remus! Mi az, hogy a „Csuda vigye el!” ? H�h�… - nevetett tov�bb Sirius.

- Azt a kutya meg a m�ja… - csatlakozott hozz� James �s lassan felt�p�szkodott.

- A leborult szivarv�git! - l�kte meg Sirius a szem�veges fi�t, mire az ism�t Remuson landolt.

- Te nagyon szeretsz engem, James… - tartotta meg Remus a r�es�t.

- Igen, bevallom, m�r olyan r�g�ta tetszel nekem, csak nem akartam elrontani a bar�ts�gunkat. - mormolta �gas a p�rn�ja m�g�l n�zve �rtatlanul Holds�pra, mire az nevetni kezdett.

- Jaj, olyan elmebetegek vagytok… - sz�lt mosolyogva. Sirius pedig m�g mindig az �gyon �sszeg�rnyedve nevetett. - Bele ne halj, Tapmancs!

- O…. Olyan… h�h�… Olyan m�k�s vagy. - n�zett fel vigyorogva.

- Most mi�rt j�tt el� ez a m�ni�tok? Eddig sem k�romkodtam soha. - sz�lt szel�den Remus, mik�zben James ism�t egyre lejjebb k�szott r�la.

- Na! Csak egyszer! K�rlek! - tette �ssze kez�t Sirius. - L�gysz�, na!

- Mi�rt j� az Neked? - k�rdezett mosolyogva Remus �s teljesen elengedte az imm�r az �gyon �ld�g�l� Jamest.

- Mit tudom �n? Sok dolgot csin�lok, aminek semmi �rtelme. - tette sz�t a kez�t a hossz� fekete haj� fi�.

- Ez m�r igaz. - mosolygott r� Remus.

- J�, utolj�ra k�rlek, azt�n azt is megb�nod, hogy megsz�lett�l! - hajolt k�zelebb nyomat�kosan Tapmancs.

- Aszem, �n fedez�kbe vonulok! - sz�lt James, azzal leugrott az �gyr�l �s folytatta harcm�v�szeti bemutat�j�t, amelyet Peter �mulva szeml�lt.

- Sirius, nem fogok k�… - Remus folytatta volna, de ekkor egy p�rna csap�dott az arc�ba.

- Majd adok �n Neked! - kurjantott Tapmancs �s eszeveszett p�f�l�sbe kezdett.

- Hogy az a… - mormogott Remus �s karjait l�b�lta v�dekez�s gyan�nt.

- Majdnem mondott valamit! Folytasd csak, gyer�nk! - Sirius teljesen bar�tja f�l� magasodott �s �gy csapkodta, ahol csak �rte. - Gyer�nk, R�mi, halljam!

- Nem vagyok R�mi! - ki�ltotta Remus, �m a p�rna suhog�sa tomp�tott hangj�n.

- Jaj, hagyd m�r szeg�nyt! - sz�lt halkan Peter m�g mindig az �gyon �lve.

- Te csak ne sajn�ld, � akarta! - felelt Sirius, folytatva a vallat�st.

- Sirius! Ne m�r! L�gy sz�ves… - ord�totta mosolyogva Remus, mik�zben egyre csak l�b�lta karjait.

- Halljam, Remus J. Lupin! Halljam! - harsogta t�l bar�tj�t Tapmancs, mik�zben egyre a fej�t c�lozta.

- J�, el�g volt! - ki�ltotta a m�r teljesen zil�lt fi� �s egy hatalmas lend�lettel megragadta Siriust, led�nt�tte az �gyra, r��lt a derek�ra �s lefogta.

- Meg akar er�szakolni! Vad�llat! James, seg�ts! - jajvesz�kelt Tapmancs. �gas azzal a lend�lettel indult az �gy fel�, mellyel az im�nt meglend�tette p�rn�j�t, hogy egy �rtatlan l�gy �let�t vegye. V�g�l Remus tark�j�t tal�lta el, aki h�tra ny�lt, megragadta James pizsam�j�t �s az �gyra h�zta Sirius mell�, majd oldalra d�lt �s �tfek�dt szem�veges bar�tj�n.

- K�sz, Tapmancs, most �n is bajban vagyok… - ford�totta oldalra fej�t a hat�stalan�tott t�mad�.

- Most utols�b�l lett az els�, l�tj�tok? - sz�lt ideiglenes leped�ihez Remus, mik�zben kezeit lel�gatta az �gyr�l.

- Vagy als�b�l a fels�! - sz�lt nevetve Peter. A fogva tart� felemelte fej�t �s r�mosolygott.

- James! Te v�god, hogy egy v�rfarkas karmai k�z� keveredt�nk? - sz�lt nyugodtan Sirius, mik�zben kez�t Holds�p l�b�n nyugtatta.

- Te jelenleg a l�bai k�z�tt vagy, dr�ga bar�tom. - b�logatott �gas komolyan.

- Val� igaz. - n�zett tud�l�kosan a plafon fel� Sirius.

- B�k�n hagytok? - �rdekl�d�tt Remus Peter fel� pislogva.

- M�g nem kaptam meg, amit akartam! - jelentette ki hat�rozottan Tapmancs.

- Akkor maradtok… El�g k�nyelmesek vagytok, egy�bk�nt. - hajtotta homlok�t Remus James cs�p�j�re.

- Ez igaz�n felemel�. - s�hajtotta Sirius ujjaival Holds�p combj�n kopogtatva.

Percekig maradtak �gy n�m�n, majd Tapmancs Jamesre tekintett �s �gy h�zta fel sz�j�nak egyik sark�t, hogy tudni lehetett, ebb�l semmi j� nem fog kis�lni. Ek�zben rajtuk fekv� bar�tjuk m�r lassan f�l�lomban volt.

- Kiszabadulunk… - form�lta hangtalanul ajkaival Sirius �s egyszerre er�teljesen felnyomta cs�p�j�t, amit�l Remus felkapta Jamesr�l mellkas�t.

- �h, a rohadt �letbe… - ny�sz�rg�tt Holds�p �s led�lt Tapmancs mell� az �gyra, egyik kez�t l�bai k�z� t�ve, m�sikkal fej�t fogva �s szem�t lehunyta.

- J�l vagy, Remus? - fordult az oldal�ra Sirius, mik�zben mosolygott megcsonk�tott bar�tj�n.

- Te �llat… - sz�lt s�r� hangon a megsebzett, mik�zben James fel�llt az �gyr�l.

Sirius simogatni kezdte bar�tja karj�t.

- Bocs�ss meg… El fog m�lni nemsok�ra. - sz�lt sajn�lkozva �s kicsit k�zelebb hajolt.

- Mondd meg, hogy �gy hogy a fen�be lesznek kis farkasok, ha? - k�rdezett mosolyogva Remus, mik�zben kinyitotta szem�t �s Tapmancsra n�zett.

- Nyugi, lesznek �s akkor majd �n elmes�lhetem nekik, hogy hallottam az apjukat k�romkodni, m�g ha nem is olyan durv�n. - vigyorgott a mellette fekv�re szeretetteljesen Sirius.

- Egy�bk�nt m�r t�nyleg nem f�j, csak megijedtem… - sz�lt nyugodtan Remus �s kivette kez�t l�bai k�z�l.

- Akkor Te egy szimul�l� vagy! Adjunk neki! - kurjantott James �s ism�t felkapta p�rn�j�t.

- Jaj, ne… Megint kezd�dik… - n�zett el a plafon fel� Holds�p, majd �sszeg�mb�ly�d�tt, hogy min�l kevesebb helyen �rj�k az ostroml�k.