- Jaj, nagyon �r�l�k! M�r f�ltem, hogy miattam mentek sz�t… - sz�lt Lily megk�nnyebb�lten a k�nyvt�rban �lve, mikor elmes�ltem neki a t�rt�nteket.

- Gondolhatod, �n mennyire tartottam t�le… - n�ztem magam el� elmerengve.

- De most m�r minden rendben, igaz? - mosolygott r�m Lily b�ztat�an �s megsimogatta a v�llamat.

- Nem eg�szen… Nem b�rok Siriusnak megbocs�tani. - r�ztam meg a fejem lassan feln�zve r�.

- Hatalmas egy barom, az biztos… - fintorodott el b�logatva.

- Pr�b�lom meg�rteni �t. Mert v�g�l is ami�ta ez esz�t tudja, ut�lja Perselust. Aki meg szint�n nem valami kedves Vele. �rtem �n, hogy nem szereti. �n is van, akit nem kedvelek, de nem megyek el id�ig. Viszont Sirius m�s, mint �n. Ezt el k�ne fogadnom, de… Nem b�rom. - magyar�ztam keser�en.

- Persze, hogy nem. Itt nem Te vagy az, akinek l�pnie kell. - sz�lt m�g mindig engem simogatva.

- Sirius folyamatosan pr�b�l sz�ba �llni velem.

- Itt nem err�l van sz�! Nan�, hogy pr�b�l, hiszen nem akar T�ged elvesz�teni. Azonban nem mindegy, mit mond. Te egy bocs�natk�r�sre v�rsz… - hajolt k�zelebb szomork�san mosolyogva.

- Igazad van… - b�lintottam a szemeit f�rk�szve.

Hirtelen egy puszit nyomott a sz�mra. Nem volt id�m elh�z�dni, �gy csak �sszevont szem�ld�kkel, �rtetlen�l n�ztem �t ut�na.

- Potter az el�bb s�t�lt el m�g�tted… - felelt kimondatlan k�rd�semre.

- Ja, �rtem. James, � igazi bar�t. - kezdtem hevesen b�logatni.

- Ez? - k�rdezte fintorogva.

- Megint � mentette meg Perselust. J�, nem miattam, hanem �gy egy�ltal�n az�rt, mert � tudja, hogy ez nem j�t�k.

- Nocsak! Potter kezd megkomolyodni? M�r nem csak azzal a nyamvadt goly�val van elfoglalva? - k�rdezte cinikusan.

- Soha nem csak azzal volt elfoglalva, Lily… - szavaimb�l tiszt�n �rz�d�tt, hogy a kapcsolatukra utalok, ami olyan cs�ny�n �rt v�get.

- Ugyan… - kapta el r�lam a tekintet�t �s hirtelen nagyon �rdekelni kezdte az el�tte l�v� Egy csipetnyi c�m� b�jital recept k�nyv.

- Mi’ csin�lsz? - k�rdezte �rtetlen�l Perselus, mikor v�gre ism�t tal�lkozhattunk a Sz�ks�g Szob�j�ban. �ppen egy k�nyvet vett le a polcr�l, m�g� �lltam �s h�tulr�l �t�leltem.

- Kviddicsezek… - feleltem lehunyt szemmel �s mosolyogva.

- Nagyon vicces! - sz�lt egy g�nyos f�jtat�s k�zepette.

- De m�gis mit csin�ln�k? - k�rdeztem vissza belenevetve szavaimba.

- Pont efel�l �rdekl�dtem… - felelte, mik�zben visszatette a k�nyvet.

- �szrevetted, hogy a semmir�l besz�l�nk? - m�g jobban hozz�simultam.

- Igen �s kezd k�noss� v�lni…

Felnevettem, �s ahogy el��lltam, v�gigsim�tottam a derek�n. Az arcomat a kezei k�z� vette �s l�gyan megcs�kolt.

- Szeretkez�nk? - k�rdezte m�lyen a szemembe n�zve.

- �hm… h�t… persze. - feleltem hebegve �s kiss� �rtetlen�l. M�g soha nem k�rdezte ezt meg, mindig csak csin�lta.

- Lehetne, hogy nincs hozz� kedved… - vonta meg a v�ll�t.

- Lehetne, de ilyen m�g nem fordul el�. - r�ztam meg a fejem mosolyogva.

N�h�ny perc m�lva m�r meztelen�l fek�dt�nk az �gyon �s simogattuk egym�st, ahol csak �rt�k. Ajkaink szenved�lyes t�ncot j�rtak, nekem meg volt egy olyan sanda gyan�m, hogy kedvesem elk�telezte, hogy ledugja a nyelv�t a torkomon. Bele is mosolyogtam a cs�kba ezen elm�lkedve.

Egy kis id� eltelt�vel m�r egy nemesebbik r�sz�vel pr�b�lta ugyanezt, nem kell mondanom, hogy nagyobb sikerrel. �lvezettel k�nyeztettem �t �s hallgattam a b�dult s�hajokat. Hossz� ujjaival a hajamba t�rt, de kez�vel nem dikt�lta a temp�t, r�m hagyott mindent. Nem is b�nta meg. J�l tudtam m�r, mit szeret.

Azt�n f�l�m kerekedett, bennem meg hirtelen egy olyan gondolat fogalmaz�dott meg, ami eddig m�g soha...

- Perselus? - n�ztem a szem�be tenyeremmel megt�masztva v�ll�t, jelezv�n, hogy v�rjon egy kicsit, miel�tt a mag��v� tesz.

- Igen? - vonta �ssze a szem�ld�k�t kiss� t�relmetlen�l.

- �hm… arr�l van sz�, hogy… Nem gondolt�l m�g arra, hogy… �hm… - dadogtam keresve a megfelel� szavakat, m�r ha erre van ilyen.

- Ny�gd ki! - sziszegte a fogai k�zt. T�ls�gosan k�v�nt m�r.

- Most nem lehetne, hogy �n… �rted? - n�ztem r� rem�nykedve. Hadd ne kelljen kimondanom!

- Hogy Te kef�lj meg engem? - k�rdezett r� egyszer�en.

Nevettem egy apr�t. Igen, erre gondoltam, k�sz�n�m.

- H�t…

Arcom egy csap�sra komorabb lett. Perselus tekintete zavart volt.

- Csak pr�b�ljuk meg! - n�ztem �t k�rlelve.

Kedvesem fintorogva felh�zta v�ll�t �s leg�rd�l r�lam. F�l� hajoltam �s l�gyan megcs�koltam. V�gigsim�tottam meztelen test�n. Sz�th�ztam l�bait �s k�z�j�k ny�ltam. Beles�hajtott a cs�kba.

Ujjammal finoman bel�hatoltam, hogy majd nemsok�ra f�rfiass�gommal is ezt tehessem. Megragadta a tark�mat �s k�jesen szuszogva �zlelgette ajkaimat k�zben. Mikor �gy �reztem, m�r k�szen �ll, elh�z�dtam kiss� �s a l�bai k�z� t�rdeltem.

Az arca kifejez�stelen volt. Lassan bel�hatoltam, � szorosan lehunyta a szem�t. Nagyon figyeltem r�. Egyetlen rezd�l�s�t sem hagytam ki. M�r majdnem teljesen benne voltam, mikor a fogait is �sszeszor�totta. Meg�lltam. Nem volt j� neki. Eg�sz teste g�rcsben �llt. Nem fizikai f�jdalomr�l volt itt sz�. Nem…

- Perselus? - hajoltam k�zelebb, de nem h�ztam ki magam bel�le.

- Ne csin�ld! - nyitotta fel szemeit elkeseredett arccal.

- F�j? - k�rdeztem kiss� elk�pedve. Nagyon finoman �s �vatosan csin�ltam, nem f�jhatott neki.

- Nem… De ne csin�ld, k�rlek! - k�ny�rg�tt… Perselus k�ny�rg�tt…

�sszeszorult a sz�vem. �reztem, hogy remeg. P�r pillanatig m�g a tekintet�t f�rk�sztem, majd megtettem, amit k�rt. Megk�nnyebb�lten s�hajtott fel. A sarkamon �lve figyeltem �t. Nagyon rosszul �reztem magam a gondolatt�l, hogy egy olyan dologb�l, amit �n szeretettel �s odaad�ssal teszek vele, nem k�r…

Lehunyt szemmel fek�dt az �gyon hossz� pillanatokig, majd lassan fel�lt h�tul megt�maszkodva kezein. Szomor�an �s sajn�lkozva n�zett engem. �n csak v�rtam.

- Bocs�ss meg, Remus….

- De mi�rt? - k�rdeztem b�natosan.

- Nekem ez nem megy. Nagyon szeretlek, de… Ez nem megy. - r�zta meg kiss� a fej�t.

- De mi�rt nem? Nagyon j� ez, Perselus… Hidd el, hogy �lvezn�d! - pr�b�ltam r�besz�lni.

- Nem… - r�zta meg ism�t a fej�t.

- Rosszul esik, amit csin�lsz, tudod? - k�rdeztem elkomorodva.

- Tudom, de mi�rt tenn�nk olyat, ami az egyik�nknek nem j�?

- Borzalmas, hogy ez Neked nem j�… - v�laszoltam lassan m�r duzzogva.

- Te ezt nem �rted… - sz�lt miut�n eln�zett a plafon fel�.

- �rten�m, ha elmagyar�zn�d. - nem sok hi�nyzott, hogy s�rt�d�tten karba tegyem a kezeimet.

M�g k�zelebb hajolt, egyik kez�t az oldalamra tette, a m�sikat az arcomra. A szemeimet f�rk�szte egy darabig, majd l�gyan megsz�lalt.

- Ez az �n asztalom. �n vagyok az, akinek �gy magam�v� kell tennie T�ged, hogy alig kapj leveg�t. �n vagyok az, akinek bel�d kell �lveznie. �n vagyok az, akinek meg kell tartania T�ged el�tte, k�zben �s ut�na. �n vagyok az, akinek �rgus szemmel kell figyelni minden rezd�l�sedet, azt lesni, mikor a legjobb Neked… �rted m�r, Remus?

R�snyire nyitott sz�jjal b�multam �t �s a h�tam k�zep�re se k�v�ntam, hogy b�rmi m�sk�ppen legyen, mint ahogyan ezt � elmondta. Szenved�lyesen megcs�koltam. Majdnem hanyatt v�g�dott, ez v�ratlanul �rte. De megtartott. Ahogy mondta…

Kiss� felemelkedtem, �s az �l�be �ltem, csak n�h�ny pillanatra engedtem el ajkait. Cs�p�met mozgatni kezdtem f�rfiass�g�t izgatva ezzel. H�tr�bb h�zta a fej�t �s felny�g�tt, majd megemelte a derekamat �s lassan bel�m hatolt. Egyre lejjebb ereszkedtem rajta.

Belemarkolt a fenekembe, mire �n mozogni kezdtem rajta. Beharaptam als� ajkamat �s lehunytam a szemem. B�dultan s�hajtoztam. Len�ztem r�. �h�tattal figyelte �lveteg arcomat. Kezeivel olykor a derekamat tartotta, olykor a fenekemet markolta vagy simogatta.

N�h�ny perc kellett csak, hogy izzadt, forr� test�nk megfesz�lj�n a gy�ny�rt�l. Ahogy el�lveztem, h�travetettem a fejem �s kiss� h�tra is d�ltem. Perselus tartott meg, hogy ne essek le r�la, ahogy mondta.

Lassan elernyedt a testem. Zih�lva hajoltam vissza hozz� �s n�ztem bele fekete szemeibe k�cos, csapzott tincseimen �t. Gy�ny�rk�dve tekintett fel r�m. Elmosolyodtam. Lehajoltam hozz�, �s olyan k�zelr�l n�ztem, hogy hajam a homlok�ra l�gott, orrunk �ssze�rt.

- Csod�latos vagy… - leheltem mosolyogva.

Felemelte �ll�t �s megnyalta az als� ajkamat. Pajkosan felh�ztam az orromat kaj�nul vigyorogva, majd kiny�jtottam a nyelvem, hogy �rintkezzen Perselus�val. Cinkosan elmosolyodott. Ajkaink alig �rintkeztek, nyelveinkkel azonban �lvezkedve nyalogattuk egym�st.

Perselus h�trad�lt, �n pedig nem szakadtam el T�le. Fejemet a mellkas�ra hajtottam. Szeretettel simogatta a h�tamat �s egy k�sza cs�kot ejtett el zil�lt tincseim k�z�.