- Ezt nem mondod komolyan… - sz�ltam elk�pedve.

Sirius lehajtotta a fej�t. James �s Peter tekintete kett�nk k�zt ing�zott.

- M�r megint? Megint megtetted? Sirius… - f�jdalmasan csengtek a szavaim.

- De h�t, ha ilyen h�lye, hogy beveszi!? Ha egyszer meg lehet csin�lni Vele? - fakadt ki bar�tom hatalmas k�zmozdulatok k�zepette.

- Egy kis els�snek is beadhatod, hogy kincset fog tal�lni a Tiltott Rengetegben �s elk�ldheted oda, de nem csin�lunk ilyet, Sirius! - emeltem fel a hangom.

- De ez a denev�r nem els�s, lehetne ennyi esze. De neki nincsen! Ez h�lye! - folytatta tov�bb hevesen gesztikul�lva. Peter �s James k�rbesand�tottak a folyos�n, n�h�nyan minket n�ztek.

- Velem j�ssz a klubhelyis�gbe! - azzal megragadtam Sirius karj�t �s elr�ngattam a t�megen �t.

Miut�n a portr� szabad utat engedett nek�nk, lenyomtam bar�tomat az egyik karossz�kbe �s f�l� �lltam.

- �ssze kellett volna vesznem Veled? �v�ltenem kellett volna Veled? Nem kellett volna sz�ba �llnom Veled? - k�rdezgettem nem tagadott d�hvel.

- Mi? - vonta �ssze a szem�ld�k�t �rtetlen�l �s kiss� megr�k�ny�dve.

- Amikor el�sz�r megtetted. Ezt kellett volna tennem, hogy az agyadba v�sd? - n�ztem bar�tomat keser�en.

- Jaj, Remus, l�tnod kellett volna a fej�t! Akkor�t r�h�gtem! Nagyon ideges volt, hogy m�r megint bed�lt. - magyar�zta Sirius el�r�bb d�lve �s mosolyogva.

- Hogyan csaltad oda? - k�rdeztem szomor�an n�zve bar�tom el�gedett arc�t.

- �ppen Lily-r�l besz�lgett�nk Peterrel, ez a b�reg�r meg hallgat�zott, �gyhogy kicsit r�kontr�ztam a dolgokra. Azt mondtam, hogy randizni fogtok a Szellemsz�ll�son, �s ut�na ki tudja, egyben marad-e m�g az a roskadoz� visk�. - mes�lte kaj�nul mosolyogva.

Istenem… Perselus… Azt hiszi, megcsalom… De h�t tudhatta, hogy holdt�lte van… Tudnia kellett. Mit gondolt, m�gis?

- Ez a szerencs�tlen meg tudtam, hogy le akar majd buktatni T�ged �s a nyomodba ered. Azt�n elmes�ltem sajnos Jamesnek, aki ism�t a h�st akarta j�tszani �s Pipogyusz m�r megint t�l�lte neki k�sz�nhet�en. - fintorodott el csal�dottan.

- �r�lt�l volna, ha nem �gy alakul, igaz? M�g szerencse, hogy musz�j mindig eldicsekedned valakinek a baroms�gaidr�l! - �v�lt�ttem…

Sirius els�padt. R�m�lten n�zett engem.

- Nem… nem… nem lett semmi baja, Remus… - dadogott megszeppenve �s nagyon halkan.

- Nem rajtad m�lt… - sz�ltam csendesen, szemeim azonban l�ngoltak.

- Bocs�ss meg, Remus … Sajn�lom… - susogta remegve.

- Mint mindig… - b�lintottam a d�ht�l eltorzult arccal �s fak�pn�l hagytam. Kirontottam a klubhelyis�gb�l, �t a folyos�kon, ki az udvarra.

A t� partj�n �lltam meg �s lerogytam a f�be. Tavaszodott ugyan, de a talaj m�g h�v�s volt. Ahogy ott �ltem, csak arra tudtam gondolni, hogy ezt nem tudom megbocs�tani Siriusnak. Ugyan�gy k�pes volt m�g egyszer megtenni. Pedig j�l tudta, milyen f�jdalmat okoz. De nem �rdekelte… nem �rdekelte m�s, csak hogy �rtson Perselusnak… �rtson a kedvesemnek…

Lesheted, mikor sz�lok hozz�d legk�zelebb. A szavaimat mintha meg se hallan�d. Bar�t vagy Te egy�ltal�n?...

- Remus! Add k�lcs�n a penn�d! Az eny�m elt�rt, pedig ezt meg kell �rnom! - l�pett oda hozz�m Sirius a m�giat�rt�net �ra el�tt egy pergamennel a kez�ben. N�m�n feln�ztem r�, majd lapozgattam tov�bb a k�nyvemet.

- Ne csin�ld m�r… - folytatta szinte nyafogva.

�gy tettem, mintha nem is hallan�m.

- Itt tartottunk, Peter? - mutattam az egyik bekezd�sre F�regfarkot n�zve.

- Aszem igen…

- Remus! - sz�l�tott meg Sirius hangosabban. Ism�t csak feln�ztem r�, majd el r�la.

- Tess�k, Tapmancs! - ny�jtotta oda Peter a saj�t penn�j�t.

Sirius kikapta a kez�b�l �s morogva le�lt a hely�re.

- Meddig nem akarsz Vele sz�ba �llni? - k�rdezte Peter eg�szen halkan.

- Ameddig lehets�ges… - feleltem a koboldl�zad�sr�l k�sz�lt k�peket n�zegetve. - �gy tal�n majd megtanulja, ha a sz�p sz�b�l nem �rtett…

�s mekkor�t t�vedtem…

- Nyamvadt b�reg�r! - �t�tt�k meg a f�lemet Sirius szavai, ahogy a folyos�n s�t�ltam.

Nyomban rohanni kezdtem a hang ir�ny�ba. Ami pedig v�g�l a szemem el� t�rult… nos, azzal a helyzettel hirelen nem tudtam, mit kezdjek…

Sirius �s Perselus a folyos� k�zep�n verekedtek. A k�r�l�tt�k �ll�k k�z�l n�h�nyan csak ledermedve n�zt�k �ket, m�sok drukkoltak nekik. A mardek�rosok Perselusnak, mindenki m�s Siriusnak.

M�g k�zelebb mentem �s hitetlen�l j�rattam v�gig tekintetem a t�megen. Senkinek esze �g�ban sem volt sz�tv�lasztani �ket.

M�g Sirius �tkoz�dott �s szitkokat sz�rt a leveg�be, Perselus csak felmordult olykor. Ott �t�tt�k egym�st, ahol csak �rt�k. Sirius szem�ld�ke felrepedt, Perselusnak a sz�ja sark�b�l folyt a v�r.

- El�g! - sz�ltam r�juk �lesen �s kil�ptem a t�megb�l.

Mindkettej�k mozdulatlann� dermedt. Sirius Perselus haj�t markolta, � pedig bar�tom nyak�t. Kedvesem azt�n ell�kte mag�t�l Siriust, vetett r�m egy gyilkos pillant�st �s elviharzott �tj�b�l f�lrel�kve azokat, akik nem �lltak el �nk�nt.

- � az oka, hogy nem �llsz velem sz�ba! Mindig � okozza a bajt! Ez a rohad�k csak az�rt �l, hogy megkeser�tse m�sok �let�t! - mutatott v�rz� bar�tom az elsuhan� Perselus ut�n.

Hosszan lehunytam a szemem. Ez hihetetlen…

Ezer dolgot tudtam volna mondani Siriusnak. Pl. arr�l, hogy el�bb mag�ba k�ne n�znie, miel�tt m�sokat tesz felel�ss� b�rmi�rt… N�ma maradtam. Sarkon fordultam �s ott hagytam.

- Az�rt megn�ztem volna. - sz�lt James elgondolkozva a gy�gyn�v�nytan �ra k�zep�n.

- Ezt meg sem hallottam, j�? - n�ztem f�l r� szomor�an.

Sirius �s Peter kicsit messzebb t�l�nk a saj�t kis �rd�ghurokjukkal harcoltak.

- Mondjuk sz�gyen, hogy Sirius jobban megj�rta. Mindene k�k-z�ld folt m�g mindig �s a szem�ld�ke is be van dagadva. - b�k�tt fej�vel �gas az eml�tett fel�.

- Perselus er�s… - sz�ltam halkan.

- H�t, igen, �gy t�nik… Pedig nem gondoltam volna, hogy meg tudja verni Siriust. Az�rt k�v�ncsi lettem volna a meccs v�g�re. - folytatta elm�lked�s�t, mik�zben lefogta az �rd�ghurkunk egyik elszabadult level�t.

- Elmondjam Neked, mi lett volna a v�ge? - k�rdeztem bar�tom arc�t figyelve.

- Hallgatlak! - fordult fel�m.

- Perselus gy�z�tt volna �s tudod, mi�rt? Nem az�rt, mert er�sebb, hanem az�rt, mert � nem a k�z�ns�gnek verekszik. � csak megv�di mag�t. Az � oka er�sebb, mint Sirus�, aki puszt�n csak kiki�ltotta b�nbaknak. Egy er�s indok pedig er�ss� tesz. - magyar�ztam komolyan.

- Ugyan ut�lom Pipogyuszt, de Sirius n�ha t�nyleg elveti a sulykot. Ezt pedig sz�pen mondtad, nem is tudok ellenvetni… - z�rta le besz�lget�s�nket James �s visszat�rt a n�v�nnyel folytatott k�zdelemhez.

- Add oda neki! - ny�jtottam �t a Perselusnak �rt levelemet Lily-nek.

- Azt gondolod, hogy elfogadja t�lem azok ut�n, amit r�lunk hisz? - vette �t a bor�t�kot k�telkedve.

- Ha Te viszel neki egy levelet, ami t�lem van, tal�n r�j�n, hogy rosszul gondolta. Pl�ne, ha elolvassa… - feleltem magamat is b�ztatva.

- Rendben. �n megteszem, azt�n megl�tjuk. Mi�ta nem besz�ltetek m�r? - �rdekl�d�tt �sszevont szem�ld�kkel.

- T�l r�g�ta… - hajtottam le a fejem szomor�an.

Az alagsorban �cs�r�gve v�rtam Perselust. Azt �zentem neki, hogy ott tal�lkozzunk, hiszen arrafel� nem sokan j�rnak, ha csak nem musz�j. A gyomromban g�rcs �llt �s alig tudtam nyelni. Azt�n meghallottam a l�pteit lefel� a l�pcs�n. Lassan fel�lltam. R�gt�n a szemembe n�zett, ahogy az alagsor padl�j�ra l�pett.

- Szia Perselus… - suttogva sz�ltam, b�r tudtam, hogy �gysem hall senki.

Nem felelt, m�g csak nem is reag�lt.

- Nem j�rok Lily-vel. Ezt az eg�szet csak az�rt tal�ltuk ki, mert �gy v�gk�pp nem fognak gyan�t. Te komolyan azt hitted, hogy k�pes lenn�k r�?

- Szemre val� l�ny. �s nem is buta. - �rvelt az elk�pzel�se mellett kifejez�stelen�l.

- �s? �n T�ged szeretlek. Csak T�ged, Perselus. M�r napok �ta nem sz�ltam Siriushoz, ami�rt k�pes volt megint elk�ldeni oda…

- �n meg voltam olyan ostoba, hogy elmentem. - arca komorabb lett.

- Mert f�lt�l, hogy elvesz�tesz. Lily a bar�tom. N�ha �gy t�nik, tal�n a legjobb bar�tom. Mindig sz�m�thatok r�. Elfogadja, hogy szeretlek.

Az ezt k�vet� esem�nyek v�ratlanul �rtek… Mire �szbe kaptam, Perselus m�r szenved�lyesen cs�kolt, mintha soha t�bb� nem akarna elengedni. V�g�l kezei k�z� fogta az arcom �s �gy n�zett a szemembe:

- Borzalmas volt. T�nyleg azt hittem, hogy Evans �s te… Hogy el�rult�l. Hogy h�tba d�ft�l…

Azt hittem, ott helyben megszakad a sz�vem. Perselus szemei k�nnyekt�l csillogtak.

- �desem… - szakadt ki bel�lem a sz� �s magamhoz �leltem Perselust. Perselust, aki olyan komoly, kem�ny, hat�rozott, makacs, b�szke… �s aki mindenn�l jobban v�gyik arra, hogy szeressem.

Csendben szipogott arc�t a nyakamba f�rva, amit�l �n is k�nnyezni kezdtem. Meglehet, ez egy�ltal�n nem f�rfias, �s tal�n sz�gyellni k�ne, de nem �rdekelt. Nagyon kellett m�r, hogy kis�rjuk magunkat egym�s v�ll�n…